Zsolt 115

IBS-fordítás (Új Károli)

1  Nem nékünk Uram, nem nékünk, hanem a te nevednek adj dicsõséget, a te kegyelmedért és hívségedért! 2  Miért mondanák a pogányok: Hol van hát az õ Istenök? 3  Pedig a mi Istenünk az égben van, és a mit akar, azt mind megcselekszi. 4  Azoknak bálványa ezüst és arany, emberi kezek munkája. 5  Szájok van, de nem szólanak; szemeik vannak, de nem látnak; 6  Füleik vannak, de nem hallanak; orruk van, de nem szagolnak; 7  Kezeik vannak, de nem tapintanak, lábaik vannak, de nem járnak, nem szólanak az õ torkukkal. 8  Hasonlók legyenek azokhoz készítõik, [és] mindazok, a kik bíznak bennök! 9  Izráel! te az Úrban bízzál; az ilyenek segítsége és paizsa õ. 10  Áronnak háza! az Úrban bízzál; az ilyenek segítsége és paizsa õ. 11  A kik félitek az Urat, az Úrban bízzatok; az ilyenek segítsége és paizsa õ. 12  Az Úr megemlékezik mi rólunk [és] megáld [minket]; megáldja Izráel házát, megáldja Áronnak házát. 13  Megáldja azokat, a kik félik az Urat, a kicsinyeket és a nagyokat. 14  Szaporítson titeket az Úr, titeket és a ti fiaitokat. 15  Áldottai vagytok ti az Úrnak, a ki teremtette a mennyet és a földet. 16  Az egek az Úrnak egei, de a földet az ember fiainak adta. 17  Nem a meghaltak dicsérik az Urat, sem nem azok, a kik alászállanak a csendességbe. 18  De mi áldjuk az Urat mostantól fogva mindörökké. Dicsérjétek az Urat!