1 Lemuel király beszédei, próféczia, melylyel tanította vala õt az anyja.2 Mit [szóljak,] fiam? mit, én méhem gyermeke? mit, én fogadásimnak gyermeke?3 Ne add asszonyoknak a te erõdet, és a te útaidat a királyok eltörlõinek.4 Távol legyen a királyoktól, oh Lemuel, távol legyen a királyoktól a bornak itala; és az uralkodóktól a részegítõ ital keresése.5 Hogy mikor iszik, el ne felejtkezzék a törvényrõl, és el ne fordítsa valamely nyomorultnak igazságát.6 Adjátok a részegítõ italt az elveszendõnek, és a bort a keseredett szívûeknek.7 Igyék, hogy felejtkezzék az õ szegénységérõl, és az õ nyavalyájáról ne emlékezzék meg többé.8 Nyisd meg a te szádat a mellett, a ki néma, és azoknak dolgában, a kik adattak veszedelemre.9 Nyisd meg a te szádat, ítélj igazságot; forgasd ügyét a szegénynek és a szûkölködõnek!10 Derék asszonyt kicsoda találhat? Mert ennek ára sokkal felülhaladja az igazgyöngyöket.11 Bízik ahhoz az õ férjének lelke, és annak marhája el nem fogy.12 Jóval illeti õt és nem gonosszal, az õ életének minden napjaiban.13 Keres gyapjat vagy lent, és megkészíti azokat kezeivel kedvvel.14 Hasonló a kereskedõ hajókhoz, nagy messzirõl behozza az õ eledelét.15 Felkel még éjjel, eledelt ád az õ házának, és rendel ételt az õ szolgálóleányinak.16 Gondolkodik mezõ felõl, és megveszi azt; az õ kezeinek munkájából szõlõt plántál.17 Az õ derekát felövezi erõvel, és megerõsíti karjait.18 Látja, hogy hasznos az õ munkálkodása; éjjel sem alszik el az õ világa.19 Kezeit veti a fonókerékre, és kezeivel fogja az orsót.20 Markát megnyitja a szegénynek, és kezeit nyújtja a szûkölködõnek.21 Nem félti az õ házanépét a hótól; mert egész házanépe karmazsinba öltözött.22 Szõnyegeket csinál magának; patyolat és bíbor az õ öltözete.23 Ismerik az õ férjét a kapukban, mikor ül a tartománynak véneivel.24 Gyolcsot szõ, és eladja; és övet, melyet ád a kereskedõnek.25 Erõ és ékesség az õ ruhája; és nevet a következõ napnak.26 Az õ száját bölcsen nyitja meg, és kedves tanítás van nyelvén.27 Vigyáz a házanépe dolgára, és restségnek étkét nem eszi.28 Felkelnek az õ fiai, és boldognak mondják õt; az õ férje, és dicséri õt:29 Sok leány munkálkodott serénységgel; de te meghaladod mindazokat!30 Csalárd a kedvesség, és hiábavaló a szépség; a mely asszony féli az Urat, az szerez dicséretet magának!31 Adjatok ennek az õ keze munkájának gyümölcsébõl, és dicsérjék õt a kapukban az õ cselekedetei!