1 Mint a hó a nyárhoz és az esõ az aratáshoz, úgy nem illik a bolondhoz a tisztesség.2 Miképen a madár elmegy és a fecske elrepül, azonképen az ok nélkül való átok nem száll az emberre.3 Ostor a lónak, fék a szamárnak; és vesszõ a bolondok hátának.4 Ne felelj meg a bolondnak az õ bolondsága szerint, hogy ne légy te is õ hozzá hasonlatos;5 Felelj meg a bolondnak az õ bolondsága szerint, hogy ne legyen bölcs a maga szemei elõtt.6 A ki bolond által izen valamit, lábait vagdalja el magának, és bosszúságot szenved.7 [Mint] a sántának lábai lógnak, úgy a bölcsmondás a bolondoknak szájában.8 Mint a ki követ köt a parittyába, úgy [cselekszik,] a ki a bolondnak tisztességet tesz.9 [Mint] a részeg ember kezébe akad a tövis, [úgy akad] az eszes mondás a bolondoknak szájába.10 Mint a lövöldözõ, a ki mindent megsebez, olyan az, a ki bolondot fogad fel, és a ki csavargókat fogad fel.11 Mint az eb megtér a maga okádására, úgy a bolond megkettõzteti az õ bolondságát.12 Láttál-é oly embert, a ki a maga szemei elõtt bölcs? A bolond felõl [jobb] reménységed legyen, hogynem mint a felõl!13 Azt mondja a rest: ordító [oroszlán] van az úton! oroszlán van az utczákon!14 [Mint] az ajtó forog az õ sarkán, úgy a rest az õ ágyában.15 Ha a rest az õ kezét a tálba nyujtotta, resteli azt csak szájához is vinni.16 Bölcsebb a rest a maga szemei elõtt, mint hét olyan, a ki okos feleletet ád.17 Kóbor ebet ragad fülön, a ki felháborodik a perpatvaron, a mely õt nem illeti.18 Mint a balga, a ki tüzet, nyilakat és halálos szerszámokat lövöldöz,19 Olyan [az], a ki megcsalja az õ felebarátját, és azt mondja: csak tréfáltam!20 Ha a fa elfogy, kialuszik a tûz; ha nincs súsárló, megszûnik a háborgás.21 Mint az elevenszénre a holtszén, és a fa a tûzre, [olyan] a háborúságszerzõ ember a patvarkodásnak felgyujtására.22 A fondorlónak beszédei hízelkedõk, és azok áthatják a szív belsejét.23 [Mint] a meg nem tisztított ezüst, melylyel valami agyagedényt beborítottak, [olyanok] a gyulasztó ajkak a gonosz szív mellett.24 Az õ beszédeivel másnak tetteti magát a gyûlölõ, holott az õ szívében gondol álnokságot.25 Mikor kedvesen szól, ne bízzál õ hozzá; mert hét iszonyatosság van szívében.26 Elfedeztethetik a gyûlölség csalással; de nyilvánvalóvá lesz az õ gonoszsága a gyülekezetben.27 A ki vermet ás [másnak], abba belé esik; és a ki felhengeríti a követ, arra gurul vissza.28 A hazug nyelv gyûlöli az általa megrontott [embert], és a hízelkedõ száj romlást szerez.