1 A bor csúfoló, a részegítõ ital háborgó, és valaki abba beletéved, nem bölcs!2 Mint a fiatal oroszlán ordítása, olyan a királynak rettentése; a ki azt haragra ingerli, vétkezik a maga élete ellen.3 Tisztesség az embernek elmaradni a versengéstõl; valaki pedig bolond, patvarkodik.4 A hideg miatt nem szánt a rest; aratni akar majd, de nincs mit.5 Mély víz a férfiúnak elméjében a tanács; mindazáltal a bölcs ember kimeríti azt.6 A legtöbb ember talál valakit, a ki jó hozzá; de hû embert, azt ki találhat?7 A ki az õ tökéletességében jár, igaz ember; boldogok az õ fiai õ utána!8 A király, ha az õ ítélõszékiben ül, tekintetével minden gonoszt eltávoztat.9 Ki mondhatná azt: megtisztítottam szívemet, tiszta vagyok az én bûnömtõl?10 A kétféle font és a kétféle mérték, útálatos az Úrnál egyaránt mind a kettõ.11 Az õ cselekedetibõl ismerteti meg magát még a gyermek is, ha tiszta-é, és ha igaz-é az õ cselekedete.12 A halló fület és a látó szemet, az Úr teremtette egyaránt mindkettõt.13 Ne szeresd az álmot, hogy ne légy szegény; nyisd fel a te szemeidet, [és] megelégszel kenyérrel.14 Hitvány, hitvány, azt mondja a vevõ; de mikor elmegy, akkor dicsekedik.15 Van arany és drágagyöngyök sokasága; de drága szer a tudománynyal teljes ajak.16 Vedd el ruháját, mert kezes lett másért, és az idegenért vedd el zálogát.17 Gyönyörûséges az embernek az álnokságnak kenyere; de annakutána betelik az õ szája kavicsokkal.18 A gondolatok tanácskozással erõsek; és bölcs vezetéssel folytass hadakozást.19 Megjelenti a titkot, a ki rágalmazó; tehát a ki fecsegõ szájú, azzal ne barátkozzál.20 A ki az õ atyját vagy anyját megátkozza, annak kialszik szövétneke a legnagyobb setétségben.21 A mely örökséget elõször siettetnek, annak vége meg nem áldatik.22 Ne mondd: bosszút állok rajta! Várjad az Urat, és megszabadít téged!23 Útálatos az Úrnál a kétféle súly; és a hamis fontok nem jó dolgok.24 Az Úrtól vannak a férfi lépései; az ember pedig mit ért az õ útában?25 Tõr az embernek meggondolatlanul mondani: szent, és a fogadástétel után megfontolni.26 Szétszórja a gonoszokat a bölcs király, és fordít reájok kereket.27 Az Úrtól való szövétnek az embernek lelke, a ki megvizsgálja a szívnek minden rejtekét.28 A kegyelmesség és az igazság megõrzik a királyt, megerõsíti irgalmasság által az õ székét.29 Az ifjaknak ékessége az õ erejök; és a véneknek dísze az õsz haj.30 A kékek [és] a sebek távoztatják el a gonoszt, és a belsõ részekig ható csapások.