1 Felméne pedig az Úrnak angyala Gilgálból Bókimba, és monda: Én2 Csakhogy ti se kössetek frigyet ennek a földnek lakosival, rontsátok le az õ oltáraikat; de ti3 Annakokáért azt mondom: Nem ûzöm el õket elõletek, hanem legyenek néktek4 És lõn, hogy mikor az Úrnak angyala ezeket mondá az Izráel minden5 És elnevezték azt a helyet Bókimnak, és áldozának ott az Úrnak.6 És elbocsátá Józsué a népet, és elmenének az Izráel fiai,7 És a nép az Urat szolgálta Józsuénak egész életében, és a8 És meghalt Józsué, a Nún fia, az Úr szolgája, száztíz9 És eltemeték õt örökségének határában, Timnat-Héreszben,10 És az az egész nemzetség gyûjteték az õ atyáihoz, és támadott más11 És gonoszul cselekedtek az Izráel fiai az Úrnak szemei elõtt, mert a12 És elhagyák az Urat, atyáik Istenét, a ki kihozta õket Égyiptom13 És elhagyták az Urat, és szolgáltak Baálnak és Astarótnak.14 És felgerjedett az Úrnak haragja Izráel ellen, és adá õket a ragadozók15 A hova csak kivonultak, mindenütt ellenök volt az Úr keze rontásukra, a16 És támasztott az Úr bírákat, a kik megszabadíták õket szorongatóiknak17 De bíráikra sem hallgattak, hanem más istenekkel paráználkodtak, és18 Mert mikor bírákat támasztott az Úr nékik, az Úr maga volt a bíróval, és19 De [mihelyt] a bíró meghalt, visszatértek, és jobban megromlottak, mint20 Ezért felgerjedett az Úrnak haragja Izráel ellen, és monda: Mivelhogy21 Én sem ûzök ki többé senkit sem elõlük azon pogányok közül, a kiket22 Hanem azok által kísértem Izráelt, ha [vajjon] megtartják-é az Úrnak23 Ezért hagyta meg az Úr ezeket a pogányokat, és nem [is] ûzte ki hamar,