1 Dávid zsoltára. Az Úr az én pásztorom; nem szûkölködöm.2 Fûves legelõkön nyugtat engem, [és] csendes vizekhez terelget engem.3 Lelkemet megvidámítja, az igazság ösvényein vezet engem az õ nevéért.4 Még ha a halál árnyékának völgyében járok is, nem félek a gonosztól, mert te velem vagy; a te veszszõd és botod, azok vigasztalnak engem.5 Asztalt terítesz nékem az én ellenségeim elõtt; elárasztod fejem olajjal; csordultig van a poharam.6Bizonyára jóságod és kegyelmed követnek engem életem minden napján, s az Úr házában lakozom hosszú ideig.
1Ein Psalm Davids. Der HERR ist mein Hirte, mir wird nichts mangeln. (1Móz 48,15; Ézs 40,11; Jn 10,11)2Er weidet mich auf einer grünen Aue und führet mich zum frischen Wasser. (Ez 34,13; Jel 7,17)3Er erquicket meine Seele. Er führet mich auf rechter Straße um seines Namens willen.4Und ob ich schon wanderte im finstern Tal, fürchte ich kein Unglück; denn du bist bei mir, dein Stecken und Stab trösten mich. (Zsolt 46,3)5Du bereitest vor mir einen Tisch im Angesicht meiner Feinde. Du salbest mein Haupt mit Öl und schenkest mir voll ein. (Zsolt 36,9)6Gutes und Barmherzigkeit werden mir folgen mein Leben lang, und ich werde bleiben im Hause des HERRN immerdar. (Zsolt 84,5)