Zsolt 115

IBS-fordítás (Új Károli)

1  Nem nékünk Uram, nem nékünk, hanem a te nevednek adj dicsõséget, a te kegyelmedért és hívségedért! 

2  Miért mondanák a pogányok: Hol van hát az õ Istenök? 

3  Pedig a mi Istenünk az égben van, és a mit akar, azt mind megcselekszi. 

4  Azoknak bálványa ezüst és arany, emberi kezek munkája. 

5  Szájok van, de nem szólanak; szemeik vannak, de nem látnak; 

6  Füleik vannak, de nem hallanak; orruk van, de nem szagolnak; 

7  Kezeik vannak, de nem tapintanak, lábaik vannak, de nem járnak, nem szólanak az õ torkukkal. 

8  Hasonlók legyenek azokhoz készítõik, [és] mindazok, a kik bíznak bennök! 

9  Izráel! te az Úrban bízzál; az ilyenek segítsége és paizsa õ. 

10  Áronnak háza! az Úrban bízzál; az ilyenek segítsége és paizsa õ. 

11  A kik félitek az Urat, az Úrban bízzatok; az ilyenek segítsége és paizsa õ. 

12  Az Úr megemlékezik mi rólunk [és] megáld [minket]; megáldja Izráel házát, megáldja Áronnak házát. 

13  Megáldja azokat, a kik félik az Urat, a kicsinyeket és a nagyokat. 

14  Szaporítson titeket az Úr, titeket és a ti fiaitokat. 

15  Áldottai vagytok ti az Úrnak, a ki teremtette a mennyet és a földet. 

16  Az egek az Úrnak egei, de a földet az ember fiainak adta. 

17  Nem a meghaltak dicsérik az Urat, sem nem azok, a kik alászállanak a csendességbe. 

18  De mi áldjuk az Urat mostantól fogva mindörökké. Dicsérjétek az Urat! 

Károli Gáspár fordításának revideált változata (1908, Public Domain)

Zsolt 115

Lutherbibel 2017

a Deutsche Bibelgesellschaft

Gott allein die Ehre!

1 Nicht uns, HERR, nicht uns, / sondern deinem Namen gib Ehre um deiner Gnade und Treue willen! 

2 Warum sollen die Heiden sagen: Wo ist denn ihr Gott? (Zsolt 42,4) 

3 Unser Gott ist im Himmel; er kann schaffen, was er will. 

4 Ihre Götzen aber sind Silber und Gold, von Menschenhänden gemacht. (5Móz 4,28; Ézs 44,9) 

5 Sie haben einen Mund und reden nicht, sie haben Augen und sehen nicht, 

6 sie haben Ohren und hören nicht, sie haben Nasen und riechen nicht, 

7 sie haben Hände und greifen nicht, / Füße haben sie und gehen nicht, und kein Laut kommt aus ihrer Kehle. 

8 Die solche Götzen machen, werden ihnen gleich, alle, die auf sie vertrauen. 

9 Aber Israel hoffe auf den HERRN! Er ist ihre Hilfe und Schild. 

10 Das Haus Aaron hoffe auf den HERRN! Er ist ihre Hilfe und Schild. 

11 Die ihr den HERRN fürchtet, hoffet auf den HERRN! Er ist ihre Hilfe und Schild. 

12 Der HERR denkt an uns und segnet uns; er segnet das Haus Israel, er segnet das Haus Aaron. 

13 Er segnet, die den HERRN fürchten, die Kleinen und die Großen. 

14 Der HERR mehre euch, euch und eure Kinder. 

15 Ihr seid die Gesegneten des HERRN, der Himmel und Erde gemacht hat. (Zsolt 134,3) 

16 Der Himmel ist der Himmel des HERRN; aber die Erde hat er den Menschenkindern gegeben. 

17 Nicht die Toten loben den HERRN, keiner, der hinunterfährt in die Stille; (Ézs 38,18) 

18 wir aber, wir loben den HERRN von nun an bis in Ewigkeit. Halleluja! 

Die Bibel nach Martin Luthers Übersetzung, revidiert 2017, © 2016 Deutsche Bibelgesellschaft, Stuttgart.
Die Verwendung des Textes erfolgt mit Genehmigung der Deutschen Bibelgesellschaft.

www.die-bibel.de