Példabeszédek 6 | IBS-fordítás (Új Károli)

IBS-fordítás (Új Károli)

1 Fiam! ha kezes lettél a te barátodért, [és] kezedet adván, kötelezted magadat másért: 2 Szádnak beszédei által estél tõrbe, megfogattattál a te szádnak beszédivel. 3 Ezt míveld azért fiam, és mentsd ki magadat, mert a te felebarátodnak kezébe jutottál; eredj, alázd meg magadat, és kényszerítsd felebarátodat. 4 Még álmot se engedj szemeidnek, se szunnyadást szemöldökidnek, 5 Szabadítsd ki magadat, mint a zerge a [vadász] kezébõl, és mint a madár a madarásznak kezébõl. 6 Eredj a hangyához, te rest, nézd meg az õ útait, és légy bölcs! 7 A kinek nincs vezére, igazgatója, vagy ura, 8 Nyárban szerzi meg az õ kenyerét, aratáskor gyûjti eledelét. 9 Oh te rest, meddig fekszel? mikor kelsz fel a te álmodból? 10 Még egy kis álom, még egy kis szunnyadás, még egy kis kéz-összefonás, hogy pihenjek; 11 Így jõ el, mint az útonjáró, a te szegénységed, és a te szûkölködésed, mint a paizsos férfiú! 12 Haszontalan ember, hamis férfiú, a ki álnok szájjal jár, 13 A ki hunyorgat szemeivel; lábaival is szól, és ujjaival jelt ád. 14 Álnokság van az õ szívében, gonoszt forral minden idõben, háborúságot indít. 15 Annakokáért hirtelen eljõ az õ nyomorúsága, gyorsan megrontatik, s nem lesz gyógyulása. 16 E hat dolgot gyûlöli az Úr, és hét dolog útálat az õ lelkének: 17 A kevély szemek, a hazug nyelv, és az ártatlan vért ontó kezek, 18 Az álnok gondolatokat forraló elme, a gonoszra sietséggel futó lábak, 19 A hazugságlehelõ hamis tanú, és a ki szerez háborúságokat az atyafiak között! 20 Õrizd meg, fiam, atyád parancsolatját, és anyád tanítását el ne hagyd. 21 Kösd azokat szívedre mindenkor, fûzd a nyakadba. 22 Valahová mégysz, vezérel téged, mikor aluszol, õriz téged, mikor felserkensz, beszélget te veled. 23 Mert szövétnek a parancsolat, és a tudomány világosság, és életnek úta a tanító-feddések. 24 Hogy a gonosz asszonytól téged megõrizzenek, az idegen asszony nyelvének hizelkedésétõl. 25 Ne kivánd az õ szépségét szivedben, és meg ne fogjon téged szemöldökeivel; 26 Mert a parázna asszony miatt [jut az ember] egy darab kenyérre, és [más] férfi felesége drága életet vadász! 27 Vehet-é valaki tüzet az õ kebelébe, hogy ruhái meg ne égnének? 28 Vagy járhat-é valaki elevenszénen, hogy lábai meg ne égnének? 29 Így van, valaki bemegy felebarátjának feleségéhez, nem marad büntetlen, valaki illeti azt! 30 Nem útálják meg a lopót, ha lop az õ kivánságának betöltésére, mikor éhezik; 31 És ha rajta kapatik, hétannyit kell adnia, az õ házának minden marháját érette adhatja; 32 A ki pedig asszonynyal paráználkodik, bolond; a ki magát el akarja veszteni, az cselekszi ezt! 33 Vereséget és gyalázatot nyer, és az õ gyalázatja el nem töröltetik. 34 Mert a féltékenység a férfiú haragja, és nem cselekszik kegyelmességgel a bosszúállásnak napján. 35 Nem gondol semmi váltsággal, nem nyugszik meg rajta, még ha nagy sok ajándékot adsz is néki.

Lutherbibel 2017

a Deutsche Bibelgesellschaft

Warnung vor Bürgschaften, vor Faulheit und Falschheit

1 Mein Sohn, hast du gebürgt für deinen Nächsten und hast du Handschlag gegeben für einen andern, (Péld 11,15; Péld 20,16; Péld 22,26)

Péld 11,15Péld 20,16Péld 22,26

2 so bist du gebunden durch die Rede deines Mundes und gefangen in den Reden deines Mundes. 3 Deshalb tu doch dies, mein Sohn, und rette dich; denn du bist in deines Nächsten Hand: Geh hin, dränge und bestürme deinen Nächsten! 4 Lass deine Augen nicht schlafen noch deine Augenlider schlummern. 5 Errette dich wie ein Reh aus der Schlinge und wie ein Vogel aus der Hand des Fängers. 6 Geh hin zur Ameise, du Fauler, sieh ihre Wege an und werde weise! (Péld 10,4; Péld 20,4) 7 Wenn sie auch keinen Fürsten noch Hauptmann noch Herrn hat, 8 so bereitet sie doch ihr Brot im Sommer und sammelt ihre Speise in der Ernte. 9 Wie lange liegst du, Fauler! Wann willst du aufstehen von deinem Schlaf? 10 Ja, schlafe noch ein wenig, schlummre ein wenig, schlage die Hände ineinander ein wenig, dass du schläfst, (Péld 24,33) 11 so wird dich die Armut übereilen wie ein Räuber und der Mangel wie ein gewappneter Mann. 12 Ein heilloser Mensch, ein nichtswürdiger Mann, wer einhergeht mit trügerischem Munde, (Péld 10,31) 13 wer winkt mit den Augen, gibt Zeichen mit den Füßen, zeigt mit den Fingern, (Péld 10,10) 14 trachtet nach Bösem und Verkehrtem in seinem Herzen und richtet allezeit Streit an. 15 Darum wird plötzlich sein Verderben über ihn kommen, und er wird schnell zerschmettert werden, und keine Hilfe ist da. 16 Diese sechs Dinge hasst der HERR, diese sieben sind ihm ein Gräuel: 17 stolze Augen, falsche Zunge, Hände, die unschuldiges Blut vergießen, 18 ein Herz, das arge Ränke schmiedet, eilige Füße, die zum Bösen laufen, 19 ein falscher Zeuge, der frech Lügen redet, und wer Streit zwischen Brüdern anrichtet.

Warnung vor Ehebruch

20 Mein Sohn, bewahre das Gebot deines Vaters und lass nicht fahren die Weisung deiner Mutter. (Péld 1,8) 21 Binde sie dir aufs Herz allezeit und hänge sie um deinen Hals, 22 dass sie dich geleiten, wenn du gehst; dass sie dich bewachen, wenn du dich legst; dass sie zu dir sprechen, wenn du aufwachst. (Zsolt 119,172) 23 Denn das Gebot ist eine Leuchte und die Weisung ein Licht, und die Vermahnung ist der Weg des Lebens, 24 auf dass du bewahrt werdest vor der bösen Frau, vor der glatten Zunge der Fremden. (Péld 2,16) 25 Lass dich nach ihrer Schönheit nicht gelüsten in deinem Herzen, und lass dich nicht fangen durch ihre Augenlider. 26 Denn eine Hure bringt einen nur ums Brot, aber eines andern Ehefrau um das kostbare Leben. 27 Kann auch jemand ein Feuer unterm Gewand tragen, ohne dass seine Kleider brennen? 28 Oder könnte jemand auf Kohlen gehen, ohne dass seine Füße verbrannt würden? 29 So geht es dem, der zu seines Nächsten Frau geht; es bleibt keiner ungestraft, der sie berührt. (Péld 5,8) 30 Es ist für einen Dieb nicht so schmachvoll, wenn er stiehlt, um seine Gier zu stillen, weil ihn hungert; 31 wenn er ergriffen wird, ersetzt er’s siebenfach und gibt her alles Gut seines Hauses. (2Móz 21,37) 32 Aber wer mit einer Frau die Ehe bricht, dem fehlt der Verstand. Wer sein Leben ins Verderben bringen will, der tut das. 33 Schläge und Schande treffen ihn, und seine Schmach ist nicht zu tilgen. 34 Denn Eifersucht erweckt den Grimm des Mannes, und er schont nicht am Tage der Rache 35 und achtet kein Sühnegeld und nimmt nichts an, wenn du auch viel schenken wolltest.