Példabeszédek 22 | IBS-fordítás (Új Károli)

IBS-fordítás (Új Károli)

1 Kivánatosb a jó hírnév nagy gazdagságnál; ezüstnél és aranynál a kedvesség jobb. 2 A gazdag és szegény összetalálkoznak, mindkettõt pedig az Úr szerzi. 3 Az eszes meglátja a bajt és elrejti magát; a bolondok pedig neki mennek és kárát vallják. 4 Az alázatosságnak bére az Úr félelme, gazdagság és tisztesség és élet. 5 Tövisek [és] tõrök vannak a gonosznak útában; a ki megõrzi a maga lelkét, távol jár azoktól. 6 Tanítsd a gyermeket az õ útjának módja szerint; még mikor megvénhedik is, el nem távozik attól. 7 A gazdag a szegényeken uralkodik, és szolgája a kölcsönvevõ a kölcsönadónak. 8 A ki vet álnokságot, arat nyomorúságot; és az õ haragjának vesszeje megtöretik. 9 Az irgalmas szemû ember megáldatik, mert adott az õ kenyerébõl a szegénynek. 10 Ûzd el a csúfolót, és elmegy a háborgás is, és megszünik a patvarkodás és a szidalmazás. 11 A ki szereti a szívnek tisztaságát, beszéde kedvesség: annak barátja a király. 12 Az Úrnak szemei megõrzik a tudományt; a hitetlennek beszédét pedig felforgatja. 13 A rest azt mondja: oroszlán van ottkin, az utczák közepén megölettetném. 14 Mély verem az idegen asszonyoknak szája; a kire haragszik az Úr, oda esik. 15 A gyermek elméjéhez köttetett a bolondság; [de] a fenyítés vesszeje messze elûzi õ tõle azt. 16 A ki elnyomja a szegényt, hogy szaporítsa az õ [marháját]; a ki ád a gazdagnak: végre szûkölködésre [jut.] 17 Hajtsd füledet, és hallgasd a bölcseknek beszédeit; és a te elmédet figyelmeztesd az én tudományomra. 18 Mert gyönyörûséges lesz, ha megtartod azokat szívedben; legyenek együtt állandók a te ajkaidon! 19 Hogy az Úrban legyen a te bizodalmad, arra tanítottalak ma téged, igen, téged. 20 Nem írtam-é néked drága szép tanulságokat, tanácsokban és tudományban? 21 Hogy tudtodra adjam néked az igazság beszédinek bizonyos voltát: hogy igaz beszédet vígy válaszul elküldõidnek. 22 Ne rabold ki a szegényt, mert szegény õ; és meg ne rontsd a nyomorultat a kapuban; 23 Mert az Úr forgatja azoknak ügyét, és az õ kirablóik életét elragadja. 24 Ne tarts barátságot a haragossal, és a dühösködõvel ne menj; 25 Hogy el ne tanuld az õ útait, és tõrt ne keress tennen magadnak. 26 Ne légy azok közt, a kik kézbe csapnak, a kik adósságért kezeskednek. 27 Ha nincs néked mibõl megadnod; miért vegye el a te ágyadat te alólad? 28 Ne bontsd el a régi határt, melyet csináltak a te eleid. 29 Láttál-é az õ dolgában szorgalmatos embert? A királyok elõtt álland, nem marad meg az alsó rendûek között.

Lutherbibel 2017

a Deutsche Bibelgesellschaft

1 Ein guter Ruf ist köstlicher als großer Reichtum und Ansehen besser als Silber und Gold. (Préd 7,1) 2 Reiche und Arme begegnen einander; der HERR hat sie alle gemacht. (Péld 29,13) 3 Der Kluge sieht das Unglück kommen und verbirgt sich; die Unverständigen laufen weiter und müssen büßen. (Péld 27,12) 4 Der Lohn der Demut und der Furcht des HERRN ist Reichtum, Ehre und Leben. (Péld 15,33) 5 Stacheln und Stricke sind auf dem Wege des Verkehrten; wer sich aber davon fernhält, bewahrt sein Leben. 6 Gewöhne einen Knaben an seinen Weg, so lässt er auch nicht davon, wenn er alt wird. (Péld 20,11) 7 Der Reiche herrscht über die Armen; und wer borgt, ist des Gläubigers Knecht. 8 Wer Unrecht sät, der wird Unglück ernten, und die Rute seines Übermuts wird ein Ende haben. (Jób 4,8) 9 Wer ein gütiges Auge hat, wird gesegnet; denn er gibt von seinem Brot den Armen. (Péld 19,17) 10 Treibe den Spötter hinaus, so geht der Zank weg, und Hader und Schmähung hören auf. (Péld 26,20) 11 Wer ein reines Herz und liebliche Rede hat, dessen Freund ist der König. (Zsolt 101,6; Kol 4,6) 12 Die Augen des HERRN behüten die Erkenntnis; aber die Worte des Verächters bringt er zu Fall. 13 Der Faule spricht: »Es ist ein Löwe draußen; ich könnte getötet werden auf der Gasse.« (Péld 26,13) 14 Der Mund fremder Frauen ist eine tiefe Grube; wem der HERR zürnt, der fällt hinein. (Péld 5,3) 15 Torheit steckt dem Knaben im Herzen; aber die Rute der Zucht treibt sie ihm aus. (Péld 13,24; Péld 23,13; Péld 29,17)

Péld 13,24Péld 23,13Péld 29,17

16 Wer dem Armen Unrecht tut, mehrt die Habe; wer dem Reichen gibt, schafft nur Mangel. (Péld 14,31; Péld 28,3)

Worte der Weisen

17 Neige dein Ohr und höre die Worte der Weisen und nimm zu Herzen meine Lehre. (Péld 24,23) 18 Denn lieblich ist’s, wenn du sie im Sinne behältst; lass sie miteinander auf deinen Lippen bleiben. 19 Damit deine Hoffnung sich gründe auf den HERRN, erinnere ich daran heute gerade dich. 20 Hab ich dir nicht dreißig Sprüche^[1] aufgeschrieben als Rat und Erkenntnis, 21 um dir kundzutun zuverlässige Worte der Wahrheit, damit du rechte Antwort bringen kannst denen, die dich senden? 22 Beraube den Armen nicht, weil er arm ist, und unterdrücke den Elenden nicht im Tor; (2Móz 23,6) 23 denn der HERR wird ihre Sache führen und wird denen, die sie berauben, das Leben rauben. 24 Geselle dich nicht zum Zornigen und halt dich nicht zu einem wütenden Mann; (Péld 15,18) 25 du könntest auf seinen Weg geraten und dich selbst zu Fall bringen. 26 Sei nicht einer von denen, die mit Handschlag haften und für Schulden Bürge werden; (Péld 6,1) 27 denn wenn du nicht bezahlen kannst, so wird man dir dein Bett unter dir wegnehmen. 28 Verrücke nicht die uralten Grenzen, die deine Väter gemacht haben. (5Móz 27,17; Péld 23,10) 29 Siehst du einen Mann, behände in seinem Geschäft, der wird Königen dienen; Unedlen wird er nicht dienen.