Példabeszédek 13 | IBS-fordítás (Új Károli)

IBS-fordítás (Új Károli)

1 A bölcs fiú [enged] atyja intésének; de a csúfoló semmi dorgálásnak helyt nem ád. 2 A férfi az õ szájának gyümölcsébõl él jóval; a hitetlenek lelke pedig bosszúságtétellel. 3 A ki megõrzi az õ száját, megtartja önmagát; a ki felnyitja száját, romlása az annak. 4 Kivánsággal felindul, de hiába, a restnek lelke; a gyorsak lelke pedig megkövéredik. 5 A hamis dolgot gyûlöli az igaz; az istentelen pedig gyûlölségessé tesz és megszégyenít. 6 Az igazság megõrzi azt, a ki útjában tökéletes; az istentelenség pedig elveszíti a bûnöst. 7 Van, a ki hányja gazdagságát, holott semmije sincsen; viszont tetteti magát szegénynek, holott sok marhája van. 8 Az ember életének váltsága lehet az õ gazdagsága; a szegény pedig nem hallja a fenyegetést. 9 Az igazak világossága vígassággal ég; de az istenteleneknek szövétneke kialszik. 10 Csak háborúság lesz a kevélységbõl: azoknál pedig, a kik a tanácsot beveszik, bölcseség van. 11 A hiábavalóságból keresett marha megkisebbül; a ki pedig kezével gyûjt, megõregbíti [azt.] 12 A halogatott reménység beteggé teszi a szívet; de a megadatott kivánság életnek fája. 13 Az igének megútálója megrontatik; a ki pedig féli a parancsolatot, jutalmát veszi. 14 A bölcsnek tanítása életnek kútfeje, a halál tõrének eltávoztatására. 15 Jó értelem ád kedvességet; a hitetleneknek pedig útja kemény. 16 Minden eszes cselekszik bölcseséggel; a bolond pedig kijelenti az õ bolondságát. 17 Az istentelen követ bajba esik; a hívséges követ pedig gyógyulás. 18 Szegénység és gyalázat lesz azon, a ki a fenyítéktõl magát elvonja; a ki pedig megfogadja a dorgálást, tiszteltetik. 19 A megnyert kivánság gyönyörûséges a léleknek, és útálatosság a bolondoknak eltávozniok a gonosztól. 20 A ki jár a bölcsekkel, bölcs lesz; a ki pedig magát társul adja a bolondokhoz, megromol. 21 A bûnösöket követi a gonosz; az igazaknak pedig jóval fizet [Isten.] 22 A jó örökséget hágy unokáinak; a bûnösnek marhái pedig eltétetnek az igaz számára. 23 Bõ étele lesz a szegényeknek az új törésen; de van olyan, a ki igazságtalansága által vész el. 24 A ki megtartóztatja az õ vesszejét, gyûlöli az õ fiát; a ki pedig szereti azt, megkeresi õt fenyítékkel. 25 Az igaz eszik az õ kivánságának megelégedéséig; az istentelenek hasa pedig szûkölködik.

Lutherbibel 2017

a Deutsche Bibelgesellschaft

1 Die Unterweisung des Vaters macht den Sohn weise; aber ein Spötter hört selbst auf Drohen nicht. (Péld 1,8; Péld 12,1) 2 Die Frucht seiner Worte genießt der Fromme; aber die Verächter sind gierig nach Frevel. 3 Wer seine Zunge hütet, bewahrt sein Leben; wer aber mit seinem Maul herausfährt, über den kommt Verderben. (Péld 12,18; Péld 21,23) 4 Der Faule begehrt und kriegt’s doch nicht; aber die Fleißigen kriegen genug. 5 Der Gerechte ist der Lüge feind; aber der Frevler handelt schimpflich und schändlich. 6 Die Gerechtigkeit behütet den Unschuldigen; aber die Gottlosigkeit bringt den Sünder zu Fall. 7 Mancher stellt sich reich und hat nichts, und mancher stellt sich arm und hat großes Gut.^[1] (Jel 2,9; Jel 3,17) 8 Mit Reichtum muss mancher sein Leben erkaufen; aber ein Armer bekommt keine Drohung zu hören. 9 Das Licht der Gerechten brennt fröhlich; aber die Leuchte der Frevler wird verlöschen. (Jób 18,5) 10 Unter den Übermütigen ist immer Streit; aber Weisheit ist bei denen, die sich raten lassen. (Péld 1,5) 11 Hastig errafftes Gut zerrinnt; wer aber ruhig sammelt, bekommt immer mehr. 12 Hoffnung, die sich verzögert, ängstet das Herz; wenn aber kommt, was man begehrt, das ist ein Baum des Lebens. 13 Wer das Wort verachtet, muss dafür büßen; wer aber das Gebot fürchtet, dem wird es gelohnt. 14 Die Lehre des Weisen ist eine Quelle des Lebens, zu meiden die Stricke des Todes. 15 Rechte Einsicht schafft Gunst; aber der Verächter Weg bringt Verderben. 16 Ein Kluger tut alles mit Vernunft; ein Tor aber stellt Narrheit zur Schau. 17 Ein gottloser Bote bringt ins Unglück; aber ein getreuer Bote bringt Hilfe. 18 Wer Zucht missachtet, hat Armut und Schande; wer sich gern zurechtweisen lässt, wird zu Ehren kommen. 19 Wenn kommt, was man begehrt, tut es dem Herzen wohl; aber das Böse meiden ist den Toren ein Gräuel. 20 Wer mit den Weisen umgeht, der wird weise; wer aber der Toren Geselle ist, der wird Unglück haben. 21 Unheil verfolgt die Sünder; aber den Gerechten wird mit Gutem vergolten. 22 Der Gute wird vererben auf Kindeskind; aber des Sünders Habe wird gespart für den Gerechten. (Jób 27,13; Péld 28,8; Préd 2,26) 23 Es ist viel Speise in den Furchen der Armen; aber wo kein Recht ist, da ist Verderben. 24 Wer seine Rute schont, der hasst seinen Sohn; wer ihn aber lieb hat, der züchtigt ihn beizeiten. (Péld 22,15) 25 Der Gerechte kann essen, bis er satt ist; der Bauch der Frevler aber leidet Mangel.