1 Jövendölés a tenger pusztasága ellen. &Mint szélvészek, délen tombolók, úgy jõ a pusztából, rettenetes földrõl.2 Kemény látás jelentetett meg nékem: a csalárd csal, a pusztító pusztít. Jõjj fel Élám, szálld meg Madai, minden õ fohászkodásának véget vetek.3 Ezért ágyékim telvék fájdalommal, és kínok fogtak el, mint a szûlõ asszony kínjai; gyötrõdöm hallása miatt, és megrémültem látása miatt.4 Reszket szívem, iszonyúság rettent, a kedves éjszakát remegéssé tevé nékem.5 Teríts asztalt, vigyázzon a vigyázó, egyetek, igyatok; föl fejedelmek, kenjétek a paizst!6 Mert így szólott hozzám az Úr: Menj és állass õrállót, a mit lát, mondja meg.7 És látott lovas csapatot, páros lovagokat, szamaras csapatot, tevés csapatot, és nagy figyelmesen hallgatott.8 És kiálta, mint oroszlán: Uram, az õrtoronyban állok szüntelen napestig, és õrhelyemen állok egész éjszakákon.9 És ímé, lovas csapat jött, páros lovagok, és szólott és mondá: Elesett, elesett Babilon, s isteneinek minden faragott képeit a földre zúzták le.10 Oh én cséplésem és szérûmnek fia, a mit hallottam a seregek Urától, Izráel Istenétõl, azt jelentém meg néktek!11 Jövendölés Dúma ellen: Seirbõl így kiáltnak hozzám: Vigyázó! meddig még az éjszaka, meddig még ez éj?12 Szólt a vigyázó: Eljött a reggel, az éjszaka is; ha kérdeni akartok, kérdjetek, forduljatok vissza és jertek el!13 Jövendölés Arábia ellen: Az erdõben háltok Arábiában, Dédán utazó seregei.14 A szomjazó elé hozzatok vizet! Témá földének lakosi kenyerökkel jönnek a bujdosó elébe.15 Mert az [ellenség] fegyvere elõtt bujdosnak, a kivont fegyver elõtt és a felvont kézívek elõtt és a nehéz harcz elõtt.16 Mert így szólott hozzám az Úr: Még egy esztendõ, mely mint a béresnek esztendeje, és elvész Kédárnak minden dicsõsége;17 És Kédár vitéz fiainak kézíve számának maradéka megkevesedik; mert az Úr, Izráel Istene mondá.
1Dies ist die Last für die Wüste am Meer: Wie ein Wetter vom Süden herfährt, so kommt’s aus der Wüste, aus einem schrecklichen Lande. (Ézs 13,1)2Ein schreckliches Gesicht ist mir angezeigt worden: »Der Räuber raubt, und der Verwüster verwüstet. Elam, zieh herauf! Medien, belagere! Ich will allem Seufzen ein Ende machen.« (Ézs 33,1)3Darum sind meine Lenden voll Schmerzen, und Wehen haben mich ergriffen wie eine Gebärende. Ich krümme mich, wenn ich’s höre, und erschrecke, wenn ich’s sehe.4Mein Herz zittert, Grauen hat mich erschreckt; auch den Abend, der mir so lieb ist, hat er mir zum Schrecken gemacht.5Man deckt den Tisch, breitet den Teppich aus, isst und trinkt. Macht euch auf, ihr Fürsten, salbt den Schild!6Denn so hat der Herr zu mir gesagt: Geh hin, stelle den Wächter auf; was er schaut, soll er ansagen!7Und sieht er einen Zug von Wagen mit Rossen, einen Zug von Eseln und Kamelen, so soll er darauf achtgeben mit allem Eifer.8Da rief der Späher: Herr, ich stehe auf der Warte bei Tage immerdar und stelle mich auf meine Wacht jede Nacht.9Und siehe, da kommen Männer, ein Zug von Wagen mit Rossen. Da hob er an und sprach: Gefallen ist Babel, es ist gefallen, und alle Bilder seiner Götter sind zu Boden geschlagen! (Jer 51,8; Jel 14,8; Jel 18,2)10Mein zerdroschenes und zertretenes Volk! Was ich gehört habe vom HERRN Zebaoth, dem Gott Israels, das verkündige ich euch.
Gegen Duma
11Dies ist die Last für Duma: Man ruft zu mir aus Seïr: Wächter, ist die Nacht bald hin? Wächter, ist die Nacht bald hin? (5Móz 2,5)12Der Wächter aber sprach: Der Morgen kommt, doch noch ist es Nacht. Wenn ihr fragen wollt, so kommt wieder und fragt.
Gegen Arabien
13Dies ist die Last für Arabien: Ihr müsst im Gestrüpp, in der Steppe über Nacht bleiben, ihr Karawanen der Dedaniter. (Jer 25,23; Jer 49,28)14Bringt den Durstigen Wasser entgegen, die ihr wohnt im Lande Tema; bietet Brot den Flüchtigen.15Denn sie flohen vor dem Schwert, ja, vor dem blanken Schwert, vor dem gespannten Bogen, vor der Gewalt des Kampfes.16Denn so hat der Herr zu mir gesprochen: Noch ein Jahr, wie des Tagelöhners Jahre sind, dann soll alle Herrlichkeit Kedars untergehen. (Ézs 16,14; Ézs 60,7; Jer 49,28)17Und von all den Bogenschützen Kedars sollen nur wenige übrig bleiben; denn der HERR, der Gott Israels, hat’s gesagt.