Példabeszédek 22

IBS-fordítás (Új Károli)

1  Kivánatosb a jó hírnév nagy gazdagságnál; ezüstnél és aranynál a kedvesség jobb.2  A gazdag és szegény összetalálkoznak, mindkettõt pedig az Úr szerzi.3  Az eszes meglátja a bajt és elrejti magát; a bolondok pedig neki mennek és kárát vallják.4  Az alázatosságnak bére az Úr félelme, gazdagság és tisztesség és élet.5  Tövisek [és] tõrök vannak a gonosznak útában; a ki megõrzi a maga lelkét, távol jár azoktól.6  Tanítsd a gyermeket az õ útjának módja szerint; még mikor megvénhedik is, el nem távozik attól.7  A gazdag a szegényeken uralkodik, és szolgája a kölcsönvevõ a kölcsönadónak.8  A ki vet álnokságot, arat nyomorúságot; és az õ haragjának vesszeje megtöretik.9  Az irgalmas szemû ember megáldatik, mert adott az õ kenyerébõl a szegénynek.10  Ûzd el a csúfolót, és elmegy a háborgás is, és megszünik a patvarkodás és a szidalmazás.11  A ki szereti a szívnek tisztaságát, beszéde kedvesség: annak barátja a király.12  Az Úrnak szemei megõrzik a tudományt; a hitetlennek beszédét pedig felforgatja.13  A rest azt mondja: oroszlán van ottkin, az utczák közepén megölettetném.14  Mély verem az idegen asszonyoknak szája; a kire haragszik az Úr, oda esik.15  A gyermek elméjéhez köttetett a bolondság; [de] a fenyítés vesszeje messze elûzi õ tõle azt.16  A ki elnyomja a szegényt, hogy szaporítsa az õ [marháját]; a ki ád a gazdagnak: végre szûkölködésre [jut.]17  Hajtsd füledet, és hallgasd a bölcseknek beszédeit; és a te elmédet figyelmeztesd az én tudományomra.18  Mert gyönyörûséges lesz, ha megtartod azokat szívedben; legyenek együtt állandók a te ajkaidon!19  Hogy az Úrban legyen a te bizodalmad, arra tanítottalak ma téged, igen, téged.20  Nem írtam-é néked drága szép tanulságokat, tanácsokban és tudományban?21  Hogy tudtodra adjam néked az igazság beszédinek bizonyos voltát: hogy igaz beszédet vígy válaszul elküldõidnek.22  Ne rabold ki a szegényt, mert szegény õ; és meg ne rontsd a nyomorultat a kapuban;23  Mert az Úr forgatja azoknak ügyét, és az õ kirablóik életét elragadja.24  Ne tarts barátságot a haragossal, és a dühösködõvel ne menj;25  Hogy el ne tanuld az õ útait, és tõrt ne keress tennen magadnak.26  Ne légy azok közt, a kik kézbe csapnak, a kik adósságért kezeskednek.27  Ha nincs néked mibõl megadnod; miért vegye el a te ágyadat te alólad?28  Ne bontsd el a régi határt, melyet csináltak a te eleid.29  Láttál-é az õ dolgában szorgalmatos embert? A királyok elõtt álland, nem marad meg az alsó rendûek között.

Példabeszédek 22

English Standard Version

from Crossway
1 A good name is to be chosen rather than great riches, and favor is better than silver or gold. (Préd 7,1)2 The rich and the poor meet together; the Lord is the Maker of them all. (Jób 31,15; Péld 14,31; Péld 29,13)3 The prudent sees danger and hides himself, but the simple go on and suffer for it. (Péld 14,16; Péld 27,12)4 The reward for humility and fear of the Lord is riches and honor and life.[1] (Péld 21,20)5 Thorns and snares are in the way of the crooked; whoever guards his soul will keep far from them. (Péld 15,19; Péld 21,23; 1Jn 5,18)6 Train up a child in the way he should go; even when he is old he will not depart from it. (Ef 6,4; 2Tim 3,15)7 The rich rules over the poor, and the borrower is the slave of the lender. (Jak 2,6)8 Whoever sows injustice will reap calamity, and the rod of his fury will fail. (Jób 4,8; Ézs 14,6; Ézs 30,31; Hós 10,13)9 Whoever has a bountiful[2] eye will be blessed, for he shares his bread with the poor. (Péld 19,17; Lk 14,13; 2Kor 9,6)10 Drive out a scoffer, and strife will go out, and quarreling and abuse will cease. (1Móz 21,9; Péld 26,20)11 He who loves purity of heart, and whose speech is gracious, will have the king as his friend. (Zsolt 101,6; Péld 14,35; Péld 16,13; Préd 10,12)12 The eyes of the Lord keep watch over knowledge, but he overthrows the words of the traitor. (Péld 11,3; Péld 21,12)13 The sluggard says, “There is a lion outside! I shall be killed in the streets!” (Péld 26,13)14 The mouth of forbidden[3] women is a deep pit; he with whom the Lord is angry will fall into it. (Péld 2,16; Péld 23,27; Préd 7,26)15 Folly is bound up in the heart of a child, but the rod of discipline drives it far from him. (Péld 13,24)16 Whoever oppresses the poor to increase his own wealth, or gives to the rich, will only come to poverty. (Péld 28,22)17 Incline your ear, and hear the words of the wise, and apply your heart to my knowledge, (Péld 1,6; Péld 5,1; Péld 23,12; Péld 24,23)18 for it will be pleasant if you keep them within you, if all of them are ready on your lips.19 That your trust may be in the Lord, I have made them known to you today, even to you.20 Have I not written for you thirty sayings of counsel and knowledge, (Péld 8,6)21 to make you know what is right and true, that you may give a true answer to those who sent you? (Lk 1,3)22 Do not rob the poor, because he is poor, or crush the afflicted at the gate, (2Móz 23,6; Jób 5,4; Jób 31,21; Zak 7,10; Mal 3,5)23 for the Lord will plead their cause and rob of life those who rob them. (1Sám 25,39; Zsolt 12,5; Zsolt 35,10; Zsolt 68,5; Zsolt 140,12; Péld 23,11; Jer 51,36)24 Make no friendship with a man given to anger, nor go with a wrathful man,25 lest you learn his ways and entangle yourself in a snare.26 Be not one of those who give pledges, who put up security for debts. (Jób 17,3)27 If you have nothing with which to pay, why should your bed be taken from under you? (2Móz 22,26; Péld 20,16)28 Do not move the ancient landmark that your fathers have set. (5Móz 19,14; 5Móz 27,17; Jób 24,2; Péld 23,10; Hós 5,10)29 Do you see a man skillful in his work? He will stand before kings; he will not stand before obscure men. (1Móz 41,46; 1Kir 10,8)