Jeremiás 2 | IBS-fordítás (Új Károli)

IBS-fordítás (Új Károli)

1 Majd szóla az Úr nékem, mondván: 2 Menj el, és kiálts Jeruzsálem füleibe, mondván: Ezt mondja az Úr: Emlékezem reád gyermekkorod ragaszkodására, mátkaságod szeretetére, a mikor követtél engem a pusztában, a [még] be nem vetett földön. 3 Szent volt Izráel az Úrnak, az õ termésének zsengéje; a kik emésztik vala õt, mind vétkeznek vala, veszedelem támada rájok, azt mondja az Úr. 4 Halljátok meg az Úr szavát, Jákób háza és Izráel házának minden nemzetsége. 5 Így szól az Úr: Micsoda hamisságot találtak bennem a ti atyáitok, hogy elidegenedtek tõlem, és hiábavalóság után jártak, és hiábavalókká lettek? 6 Még csak azt sem mondták: Hol van az Úr, a ki felhozott minket Égyiptom földérõl, a ki vezérelt minket a pusztában, a kietlen és járatlan földön, a szomjúságnak és a halál árnyékának földén, a melyen nem vonult át ember, és a hol halandó nem lakott? 7 És bevittelek titeket a bõség földébe, hogy annak gyümölcseivel és javaival éljetek; és bementetek, és megfertõztettétek az én földemet, és az én örökségemet útálatossá tevétek. 8 A papok nem mondták: Hol van az Úr? A törvény magyarázói nem ismertek engem, és a pásztorok hûtelenekké lettek hozzám, a próféták pedig a Baál által prófétáltak, és azok után jártak, a kik tehetetlenek. 9 Azért még perbe szállok veletek, mondja az Úr, és perelni fogok a ti fiaitok fiaival [is!] 10 Menjetek csak át a Kittim szigeteire, és lássátok meg; és küldjetek Kédárba is és szorgalmasan vizsgálódjatok, és lássátok meg, ha volt-é [ott] ehhez hasonló? 11 Ha cserélt-é valamely nemzet isteneket? noha azok nem istenek. Az én népem pedig felcserélte az õ dicsõségét tehetetlenséggel! 12 Álmélkodjatok ezen, oh egek, és borzadjatok és rémüljetek meg igen! azt mondja az Úr. 13 Mert kettõs gonoszságot követett el az én népem: Elhagytak engem, az élõ vizek forrását, hogy kútakat ássanak magoknak; [és] repedezett kútakat [ástak,] a melyek nem tartják a vizet. 14 Szolga-é Izráel, a vagy otthon szülött-é õ? Miért lett prédává? 15 Oroszlánok ordítanak reá, megeresztik hangjokat, és sivataggá teszik földjét; városai szétromboltatnak, lakatlanok. 16 Nóf és Tahpan fiai is betörik koponyádat. 17 Vajjon nem te szerezted-é ezt magadnak? Elhagytad az Urat, a te Istenedet, a mikor vezérelt téged az úton! 18 Most is mi dolgod van néked Égyiptom útjával? Hogy Nilus-vizet igyál? Vagy mi dolgod van néked Assúr útjával? Hogy a folyam vizét igyad? 19 A magad gonoszsága fenyít meg téged, és a te elpártolásod büntet meg téged. Tudd meg hát és lásd meg: mily gonosz és keserves dolog, hogy elhagytad az Urat, a te Istenedet, és hogy nem félsz engemet, ezt mondja az Úr, a Seregeknek Ura. 20 Bizony régóta széttörtem a te igádat, és letéptem köteleidet, és azt mondtad: Nem leszek rabszolga; mindamellett minden magas halmon és minden lombos fa alatt bujkálsz vala te, mint egy parázna. 21 Pedig én úgy plántállak vala el téged, mint nemes szõlõvesszõt, mindenestõl hûséges magot: mimódon változtál hát nékem idegen szõlõtõnek fattyú hajtásává? 22 Még ha lúgban mosakodnál is, vagy szappanodat megsokasítanád is, feljegyezve marad a te álnokságod elõttem, mondja az Úr Isten. 23 Mimódon mondhatnád: Nem undokíttattam meg, nem jártam a Baálok után?! Lásd meg a te útadat a völgyben, ismerd meg csak: mit cselekedtél! Gyorslábú kancza-teve, a mely ide-oda futkos útain. 24 Pusztához szokott nõstény vadszamár, a mely érzékiségének kívánságában levegõ után kapkod. Gerjedelmét kicsoda csillapíthatja le? Senki ne fáraszsza magát, a ki ezt keresi, megtalálja ezt a maga hónapjában. 25 Tartóztasd meg lábadat a mezítelenségtõl, és torkodat a szomjúságtól! És te azt mondod: Hiába, nem [lehet]! mert idegeneket szeretek, és utánok járok. 26 A miképen megszégyenül a tolvaj, ha rajtakapják, akképen szégyenül meg Izráel háza: õ maga, az õ királyai, fejedelmei, papjai és prófétái, 27 A kik azt mondják a fának: Te vagy az én atyám! a kõnek pedig: Te szûltél engem! Bizony háttal fordulnak felém és nem arczczal, de nyomorúságuk idején azt mondják majd: Kelj föl és szabadíts meg minket! 28 De hol vannak a te isteneid, a melyeket magadnak készítél? Keljenek fel, ha megszabadíthatnak téged a te nyomorúságod idején; hiszen annyi istened volt, oh Júda, a hány városod! 29 Miért perlekedtek velem? Mindnyájan hûtelenekké lettetek hozzám, mondja az Úr. 30 Hiába ostoroztam fiaitokat, a fenyítés nem fogott rajtok; fegyveretek úgy emésztette prófétáitokat, mint pusztító oroszlán. 31 Oh te nemzetség! Lásd meg az Úr dolgát! A puszta voltam-é én Izráelnek, avagy a setétség földje? Miért mondotta az én népem: Szabadok vagyunk, nem megyünk többé hozzád! 32 Vajjon elfelejtkezik-é a lány az õ ékszereirõl; a menyasszony az õ nyaklánczairól? Az én népem pedig számtalan napokon elfelejtett engem! 33 Mit szépíted a te útadat, hogy te szeretetet keresel; holott még a gonoszokat is tanítod a te útaidra! 34 Még ruháid szélén is található szegény, ártatlan emberek vére, nem [azért, hogy] betörésen kaptad õket, hanem mindamazokért! 35 És azt mondod: Bizonyára ártatlan vagyok, hiszen elfordult tõlem az õ haragja! Ímé, én törvénybe szállok veled, mivelhogy azt mondod: Nem vétkeztem! 36 Mit futkosol oly igen, változtatván útadat? Égyiptom miatt is megszégyenülsz, a mint megszégyenültél Assúr miatt. 37 Még ettõl is elszakadsz s kezeidet fejedre [kulcsolod,] mert útálja az Úr a te bizodalmasaidat, és nem leszel velök szerencsés.

English Standard Version

from Crossway

Israel Forsakes the Lord

1 The word of the Lord came to me, saying, 2 “Go and proclaim in the hearing of Jerusalem, Thus says the Lord, “I remember the devotion of your youth, your love as a bride, how you followed me in the wilderness, in a land not sown. (5Móz 2,7; 5Móz 8,2; Jer 3,4; Ez 16,8; Ez 16,43; Ez 16,60; Jel 2,4)

5Móz 2,75Móz 8,2Jer 3,4Ez 16,8Ez 16,43Ez 16,60Jel 2,4

3 Israel was holy to the Lord, the firstfruits of his harvest. All who ate of it incurred guilt; disaster came upon them, declares the Lord.” (1Móz 12,3; 2Móz 4,22; 2Móz 19,5; 2Móz 28,36; Jer 12,14; Ez 25,12; Jak 1,18)

1Móz 12,32Móz 4,222Móz 19,52Móz 28,36Jer 12,14Ez 25,12Jak 1,18

4 Hear the word of the Lord, O house of Jacob, and all the clans of the house of Israel. 5 Thus says the Lord: “What wrong did your fathers find in me that they went far from me, and went after worthlessness, and became worthless? (2Kir 17,15; Ézs 5,4; Jer 2,31; Jer 10,15; Jer 14,22; Jer 16,19; Mik 6,3)

2Kir 17,15Ézs 5,4Jer 2,31Jer 10,15Jer 14,22Jer 16,19Mik 6,3

6 They did not say, ‘Where is the Lord who brought us up from the land of Egypt, who led us in the wilderness, in a land of deserts and pits, in a land of drought and deep darkness, in a land that none passes through, where no man dwells?’ (5Móz 8,15; 5Móz 32,10; Ézs 63,11; Hós 13,4)

5Móz 8,155Móz 32,10Ézs 63,11Hós 13,4

7 And I brought you into a plentiful land to enjoy its fruits and its good things. But when you came in, you defiled my land and made my heritage an abomination. (3Móz 18,24; 5Móz 8,7; Zsolt 106,38) 8 The priests did not say, ‘Where is the Lord?’ Those who handle the law did not know me; the shepherds^[1] transgressed against me; the prophets prophesied by Baal and went after things that do not profit. (Jer 5,5; Jer 5,31; Jer 18,18; Jer 23,13; Hab 2,18; Mal 2,7; Róm 2,20)

Jer 5,5Jer 5,31Jer 18,18Jer 23,13Hab 2,18Mal 2,7Róm 2,20

9 “Therefore I still contend with you, declares the Lord, and with your children’s children I will contend. (2Móz 20,5; Jer 2,35; Ez 17,20; Ez 20,35)

2Móz 20,5Jer 2,35Ez 17,20Ez 20,35

10 For cross to the coasts of Cyprus and see, or send to Kedar and examine with care; see if there has been such a thing. (1Móz 10,4; Ézs 21,16) 11 Has a nation changed its gods, even though they are no gods? But my people have changed their glory for that which does not profit. (Zsolt 106,20; Ézs 37,19; Jer 2,8; Jer 16,20; Jer 18,13; Mik 4,5; Gal 4,8)

Zsolt 106,20Ézs 37,19Jer 2,8Jer 16,20Jer 18,13Mik 4,5Gal 4,8

12 Be appalled, O heavens, at this; be shocked, be utterly desolate, declares the Lord, (Ézs 1,2) 13 for my people have committed two evils: they have forsaken me, the fountain of living waters, and hewed out cisterns for themselves, broken cisterns that can hold no water. (Zsolt 36,9; Jer 17,13; Jn 4,10) 14 “Is Israel a slave? Is he a homeborn servant? Why then has he become a prey? (2Móz 4,22) 15 The lions have roared against him; they have roared loudly. They have made his land a waste; his cities are in ruins, without inhabitant. (Ézs 5,29; Jer 4,7; Jer 9,11; Jer 46,19)

Ézs 5,29Jer 4,7Jer 9,11Jer 46,19

16 Moreover, the men of Memphis and Tahpanhes have shaved^[2] the crown of your head. (5Móz 33,20; Jer 43,7; Jer 44,1; Jer 46,14; Ez 30,16)

5Móz 33,20Jer 43,7Jer 44,1Jer 46,14Ez 30,16

17 Have you not brought this upon yourself by forsaking the Lord your God, when he led you in the way? (Jer 2,6; Jer 4,18) 18 And now what do you gain by going to Egypt to drink the waters of the Nile? Or what do you gain by going to Assyria to drink the waters of the Euphrates?^[3] (1Móz 31,21; Ézs 7,20; Ézs 8,7; Ézs 23,3; Ézs 30,1; Ézs 31,1; Jer 2,36; Hós 7,11)

1Móz 31,21Ézs 7,20Ézs 8,7Ézs 23,3Ézs 30,1Ézs 31,1Jer 2,36Hós 7,11

19 Your evil will chastise you, and your apostasy will reprove you. Know and see that it is evil and bitter for you to forsake the Lord your God; the fear of me is not in you, declares the Lord God of hosts. (Ézs 3,9; Jer 2,13; Jer 2,17; Jer 3,22; Jer 4,18; Jer 5,6; Jer 14,7; Hós 5,5)

Ézs 3,9Jer 2,13Jer 2,17Jer 3,22Jer 4,18Jer 5,6Jer 14,7Hós 5,5

20 “For long ago I broke your yoke and burst your bonds; but you said, ‘I will not serve.’ Yes, on every high hill and under every green tree you bowed down like a whore. (Ézs 1,21; Jer 2,31; Jer 3,1; Jer 3,2; Jer 5,5; Jer 17,2; Jer 30,8)

Ézs 1,21Jer 2,31Jer 3,1Jer 3,2Jer 5,5Jer 17,2Jer 30,8

21 Yet I planted you a choice vine, wholly of pure seed. How then have you turned degenerate and become a wild vine? (2Móz 15,17; 5Móz 32,32; Zsolt 44,2; Zsolt 80,8; Ézs 5,2; Ézs 5,4)

2Móz 15,175Móz 32,32Zsolt 44,2Zsolt 80,8Ézs 5,2Ézs 5,4

22 Though you wash yourself with lye and use much soap, the stain of your guilt is still before me, declares the Lord God. (Jer 17,1) 23 How can you say, ‘I am not unclean, I have not gone after the Baals’? Look at your way in the valley; know what you have done— a restless young camel running here and there, (Jer 2,35; Jer 7,31; Jer 19,2; Jer 19,6)

Jer 2,35Jer 7,31Jer 19,2Jer 19,6

24 a wild donkey used to the wilderness, in her heat sniffing the wind! Who can restrain her lust? None who seek her need weary themselves; in her month they will find her. (Jer 14,6) 25 Keep your feet from going unshod and your throat from thirst. But you said, ‘It is hopeless, for I have loved foreigners, and after them I will go.’ (2Móz 17,6; 5Móz 29,5; 5Móz 32,16; Jer 3,13)

2Móz 17,65Móz 29,55Móz 32,16Jer 3,13

26 “As a thief is shamed when caught, so the house of Israel shall be shamed: they, their kings, their officials, their priests, and their prophets, (Jer 8,1; Jer 13,13; Jer 32,32) 27 who say to a tree, ‘You are my father,’ and to a stone, ‘You gave me birth.’ For they have turned their back to me, and not their face. But in the time of their trouble they say, ‘Arise and save us!’ (Bír 10,9; Ézs 26,16) 28 But where are your gods that you made for yourself? Let them arise, if they can save you, in your time of trouble; for as many as your cities are your gods, O Judah. (5Móz 32,37; Ézs 45,20; Jer 11,13) 29 “Why do you contend with me? You have all transgressed against me, declares the Lord. 30 In vain have I struck your children; they took no correction; your own sword devoured your prophets like a ravening lion. (Neh 9,26; Ézs 1,5; Ézs 9,13; Jer 5,3; 1Thessz 2,15)

Neh 9,26Ézs 1,5Ézs 9,13Jer 5,31Thessz 2,15

31 And you, O generation, behold the word of the Lord. Have I been a wilderness to Israel, or a land of thick darkness? Why then do my people say, ‘We are free, we will come no more to you’? 32 Can a virgin forget her ornaments, or a bride her attire? Yet my people have forgotten me days without number. (5Móz 32,18; Zsolt 106,21; Ézs 3,20; Ézs 17,10; Ézs 61,10; Jer 3,21; Jer 18,15; Hós 8,14)

5Móz 32,18Zsolt 106,21Ézs 3,20Ézs 17,10Ézs 61,10Jer 3,21Jer 18,15Hós 8,14

33 “How well you direct your course to seek love! So that even to wicked women you have taught your ways. 34 Also on your skirts is found the lifeblood of the guiltless poor; you did not find them breaking in. Yet in spite of all these things (2Móz 22,2; 2Kir 21,16; 2Kir 24,4; Zsolt 106,38; Jer 19,4)

2Móz 22,22Kir 21,162Kir 24,4Zsolt 106,38Jer 19,4

35 you say, ‘I am innocent; surely his anger has turned from me.’ Behold, I will bring you to judgment for saying, ‘I have not sinned.’ (Zsolt 143,2; Péld 28,13; 1Jn 1,8; 1Jn 1,10)

Zsolt 143,2Péld 28,131Jn 1,81Jn 1,10

36 How much you go about, changing your way! You shall be put to shame by Egypt as you were put to shame by Assyria. (Ézs 30,3; Jer 31,22) 37 From it too you will come away with your hands on your head, for the Lord has rejected those in whom you trust, and you will not prosper by them. (2Sám 13,19)