1 Mikor Ábrám kilenczvenkilencz esztendõs vala, megjelenék az Úr Ábrámnak, és monda néki: Én a mindenható Isten vagyok, járj én elõttem, és légy tökéletes.2 És megkötöm az én szövetségemet én közöttem és te közötted: és felette igen megsokasítlak téged.3 És arczára borúla Ábrám; az Isten pedig szóla õnéki, mondván:4 A mi engem illet, imhol az én szövetségem te veled, hogy népek sokaságának atyjává leszesz.5 És ne neveztessék ezután a te neved Ábrámnak, hanem legyen a te neved Ábrahám, mert népek sokaságának atyjává teszlek téged.6 És felette igen megsokasítalak téged; és népekké teszlek, és királyok is származnak tõled.7 És megállapítom az én szövetségemet én közöttem és te közötted, és te utánad a te magod között annak nemzedékei szerint örök szövetségûl, hogy legyek tenéked Istened, és a te magodnak te utánad.8 És adom tenéked és a te magodnak te utánnad a te bujdosásod földét, Kanaánnak egész földét, örök birtokul; és Istenök lészek nékik.9 Annakfelette monda Isten Ábrahámnak: Te pedig az én szövetségemet megõrizzed, te és a te magod te utánad az õ nemzedékei szerint.10 Ez [pedig] az én szövetségem, melyet meg kell tartanotok én közöttem és ti közöttetek, és a te utánnad való magod között: minden férfi körûlmetéltessék nálatok.11 És metéljétek körûl a ti férfitestetek bõrének elejét, és az lesz az én közöttem és ti közöttetek való szövetségnek jele.12 Nyolcznapos korában körûlmetéltessék nálatok minden férfigyermek nemzedékeiteknél; akár háznál született, akár pénzen vásároltatott valamely idegentõl, a ki nem a te magodból való.13 Körûlmetéltetvén körûlmetéltessék a házadban született és a pénzeden vett; és örökkévaló szövetségûl lesz az én szövetségem a ti testeteken.14 A körûlmetéletlen férfi pedig, a ki körûl nem metélteti az õ férfitestének bõrét, az ilyen lélek kivágattatik az õ népe közûl, [mert] felbontotta az én szövetségemet.15 És monda Isten Ábrahámnak: Szárainak, a te feleségednek nevét ne nevezd Szárainak, mert Sára az õ neve.16 És megáldom õt, és fiat is adok õ tõle néked, és megáldom, hogy legyen népekké; nemzetek királyai származzanak õ tõle.17 Ekkor arczára borúla Ábrahám, és nevete és gondolá az õ szívében: vajjon száz esztendõs embernek lesz-é gyermeke? avagy Sára kilenczven esztendõs lévén, szûlhet-é?18 És monda Ábrahám az Istennek: Vajha Ismáel élne te elõtted.19 Az Isten pedig monda: Kétségnélkûl a te feleséged Sára szûl néked fiat, és nevezed annak nevét Izsáknak, és megerõsítem az én szövetségemet õ vele örökkévaló szövetségûl az õ magvának õ utánna.20 Ismáel felõl is meghallgattalak: Ímé megáldom õt, és megszaporítom õt és megsokasítom õt felette nagyon; tizenkét fejedelmet nemz, és nagy néppé teszem õt.21 Az én szövetségemet pedig megerõsítem Izsákkal, kit néked szûl Sára ez idõkorban a következõ esztendõben.22 És elvégezé vele való beszédét, és felméne az Isten Ábrahámtól.23 Vevé azért Ábrahám Ismáelt az õ fiát, és háza minden szülöttét, és mind a pénzén vetteket, minden férfiat Ábrahám házanépe közûl és körûlmetélé férfitestöknek bõrét ugyanazon napon, a mikor szólott vala vele az Isten.24 Ábrahám pedig kilenczvenkilencz esztendõs vala, mikor körûlmetélé az õ férfitestének bõrét.25 Ismáel pedig az õ fia tizenhárom esztendõs vala, mikor körûlmetélék az õ férfitestének bõrét.26 Ugyanazon napon metéltetett körûl Ábrahám és Ismáel az õ fia.27 És házának minden férfi tagja, háza szülöttei és kik idegen embertõl pénzen vásároltattak, vele együtt körûlmetéltetének.
1When Abram was ninety-nine years old the Lord appeared to Abram and said to him, “I am God Almighty;[1] walk before me, and be blameless, (1Móz 6,9; 5Móz 18,13; Jób 1,1; Zsolt 119,1; Mt 5,48)2that I may make my covenant between me and you, and may multiply you greatly.” (1Móz 12,2; 1Móz 13,16; 1Móz 22,17)3Then Abram fell on his face. And God said to him, (1Móz 17,17)4“Behold, my covenant is with you, and you shall be the father of a multitude of nations. (Róm 4,11; Róm 4,16)5No longer shall your name be called Abram,[2] but your name shall be Abraham,[3] for I have made you the father of a multitude of nations. (Neh 9,7; Róm 4,17)6I will make you exceedingly fruitful, and I will make you into nations, and kings shall come from you. (1Móz 17,16; 1Móz 35,11)7And I will establish my covenant between me and you and your offspring after you throughout their generations for an everlasting covenant, to be God to you and to your offspring after you. (1Móz 26,24; 1Móz 28,13; Gal 3,17; Zsid 11,16)8And I will give to you and to your offspring after you the land of your sojournings, all the land of Canaan, for an everlasting possession, and I will be their God.” (1Móz 12,7; 1Móz 13,15; 2Móz 6,7; 3Móz 26,12; Zsolt 105,11)9And God said to Abraham, “As for you, you shall keep my covenant, you and your offspring after you throughout their generations.10This is my covenant, which you shall keep, between me and you and your offspring after you: Every male among you shall be circumcised.11You shall be circumcised in the flesh of your foreskins, and it shall be a sign of the covenant between me and you. (ApCsel 7,8; Róm 4,11)12He who is eight days old among you shall be circumcised. Every male throughout your generations, whether born in your house or bought with your money from any foreigner who is not of your offspring, (2Móz 12,48; 3Móz 12,3; Lk 1,59; Lk 2,21; Fil 3,5)13both he who is born in your house and he who is bought with your money, shall surely be circumcised. So shall my covenant be in your flesh an everlasting covenant.14Any uncircumcised male who is not circumcised in the flesh of his foreskin shall be cut off from his people; he has broken my covenant.”
Isaac’s Birth Promised
15And God said to Abraham, “As for Sarai your wife, you shall not call her name Sarai, but Sarah[4] shall be her name.16I will bless her, and moreover, I will give[5] you a son by her. I will bless her, and she shall become nations; kings of peoples shall come from her.” (1Móz 18,10; 1Móz 35,11)17Then Abraham fell on his face and laughed and said to himself, “Shall a child be born to a man who is a hundred years old? Shall Sarah, who is ninety years old, bear a child?” (1Móz 17,3; 1Móz 21,6; Jn 8,56; Róm 4,19)18And Abraham said to God, “Oh that Ishmael might live before you!”19God said, “No, but Sarah your wife shall bear you a son, and you shall call his name Isaac.[6] I will establish my covenant with him as an everlasting covenant for his offspring after him. (1Móz 18,10; 1Móz 21,2; 1Móz 21,3; Gal 4,23; Gal 4,28)20As for Ishmael, I have heard you; behold, I have blessed him and will make him fruitful and multiply him greatly. He shall father twelve princes, and I will make him into a great nation. (1Móz 16,10; 1Móz 21,13; 1Móz 21,18; 1Móz 25,12)21But I will establish my covenant with Isaac, whom Sarah shall bear to you at this time next year.” (1Móz 21,2; 1Móz 26,2)22When he had finished talking with him, God went up from Abraham. (1Móz 35,13)23Then Abraham took Ishmael his son and all those born in his house or bought with his money, every male among the men of Abraham’s house, and he circumcised the flesh of their foreskins that very day, as God had said to him.24Abraham was ninety-nine years old when he was circumcised in the flesh of his foreskin.25And Ishmael his son was thirteen years old when he was circumcised in the flesh of his foreskin.26That very day Abraham and his son Ishmael were circumcised.27And all the men of his house, those born in the house and those bought with money from a foreigner, were circumcised with him.