1 Királyok 9

IBS-fordítás (Új Károli)

1  És lõn, mikor elvégezte Salamon az Úr házának és a király házának építését, és mindent a mit kívánt és a mit akart építeni Salamon:2  Megjelenék az Úr Salamonnak másodszor is, a miként megjelent volt néki Gibeonban.3  És monda néki az Úr: Meghallgattam a te imádságodat és könyörgésedet, a melylyel könyörgöttél elõttem: Megszenteltem e házat, a melyet építettél, abba helyheztetvén az én nevemet mindörökké, és ott lesznek az én szemeim, és az én szívem mindenkor.4  És ha te elõttem járándasz, a mint járt Dávid, a te atyád, egyenes és tökéletes szívvel, úgy cselekedvén mindenekben, a mint néked megparancsoltam, az én rendelésimet és végzésimet megtartándod;5  Megerõsítem a te birodalmadnak trónját az Izráelen mindörökké, a mint megígértem volt Dávidnak a te atyádnak, mondván: Nem fogy el a te [nemzetségedbõl] [való ]férfiú az Izráel királyi székébõl.6  De hogyha elszakadtok ti és a ti fiaitok én tõlem, és meg nem õrizénditek az én parancsolatimat és végzéseimet, melyeket elõtökbe adtam; hanem elmentek, és idegen isteneknek szolgáltok, és meghajoltok azok elõtt:7  Kigyomlálom az Izráelt e föld színérõl, a melyet nékik adtam; e házat, melyet az én nevemnek szenteltem, elvetem szemeim elõl, és az Izráel példabeszédül és meséül lészen minden nép elõtt.8  És bár e ház felséges, mégis a kik elmennek mellette, elcsodálkoznak, felkiáltanak, és azt mondják: Miért cselekedett így az Úr ezzel a földdel és ezzel a házzal?9  És azt felelik: Azért, mert elhagyták az Urat, az õ Istenöket, a ki az õ atyáikat kihozta volt Égyiptom földébõl, és idegen istenekhez ragaszkodtak, és azokat imádták, és azoknak szolgáltak: ezért bocsátá õ reájok az Úr mind ezt a nyomorúságot.10  És lõn a húsz esztendõ végén, a mialatt Salamon a két házat, az Úr házát és a király házát megépíté,11  A melyekhez Hírám, Tírus királya adott volt ajándékban Salamonnak czédrusfákat, fenyõfákat, aranyat egész kivánsága szerint: ada Salamon király Hírámnak húsz várost Galileának földén.12  És kiméne Hírám Tírusból, hogy megnézze azokat a városokat, a melyeket Salamon néki ada, de nem tetszettek azok néki.13  És monda: Miféle városok ezek, atyámfia, a melyeket nékem adtál? És Kábul földnek nevezé azokat mind e mai napig.14  Küldött vala pedig Hírám a királynak százhúsz tálentom aranyat.15  És ez az összege annak az adónak is, a melyet kivetett volt Salamon király, hogy megépíthesse az Úr házát, és a maga házát, és Millót, és Jeruzsálem kõfalait, és Kháczort, Megiddót és Gézert.16  Mert a Faraó, Égyiptom királya, feljött volt, és meghódítá Gézert, és felégette tûzzel, és a Kananeusokat, a kik a városban laktak, megölte, és adá azt ajándékban az õ leányának, a Salamon feleségének.17  És megépíté Salamon Gézert és az alsó Bethoront;18  Bahalátot és Thadmort a pusztában, azon a földön;19  És a tárházak minden városait, a melyek a Salamonéi valának, a szekerek városait, és a lovagok városait, és mindeneket, a melyeknek építéséhez Salamonnak kedve volt Jeruzsálemben és a Libánonon, és az õ birodalmának egész földén.20  És mindazt a népet, a mely megmaradott volt az Emoreusoktól, Hitteusoktól, Perizeusoktól, Hivveusoktól, Jebuzeusoktól, a kik nem valának az Izráel fiai közül.21  Azoknak fiait, a kik õ utánok azon a földön maradtak volt, a kiket az Izráeliták ki nem irthattak, Salamon jobbágyokká tette mind e mai napig.22  De az Izráel fiai közül senkit nem vetett Salamon szolgálat alá, hanem ezek hadakozó férfiak voltak és õ szolgái és fõemberei és hadnagyai és az õ szekereinek és lovagjainak fejei.23  És a hivatalnokoknak, a kik Salamon munkáinak élén állottak, száma ötszázötven volt, a kik igazgatták a népet, a mely dolgozott a munkán.24  És a Faraó leánya felméne a Dávid városából a maga házába, a melyet [Salamon] épített néki. Akkor építé meg Millót is.25  És áldozék Salamon minden esztendõben háromszor, égõ és hálaáldozatot azon az oltáron, a melyet épített vala az Úrnak, és áldozik vala jóillattal azon, a mely az Úr elõtt vala. És elvégezé a házat.26  És hajókat is csináltata Salamon király Esiongáberben, a mely Elót mellett van a Veres tenger partján, az Edom földén.27  És elküldé Hírám az õ szolgáit a hajókon, a kik jó hajósok és a tengeren jártasak [valának], a Salamon szolgáival.28  És egész Ofirig menének, és hozának onnét négyszázhúsz tálentom aranyat, és vivék azt Salamon királyhoz.

1 Királyok 9

English Standard Version

from Crossway
1 As soon as Solomon had finished building the house of the Lord and the king’s house and all that Solomon desired to build, (1Kir 7,1; 1Kir 9,19; 2Krón 7,11; 2Krón 8,1; 2Krón 8,6)2 the Lord appeared to Solomon a second time, as he had appeared to him at Gibeon. (1Kir 3,5; 1Kir 11,9)3 And the Lord said to him, “I have heard your prayer and your plea, which you have made before me. I have consecrated this house that you have built, by putting my name there forever. My eyes and my heart will be there for all time. (5Móz 11,12; 1Kir 8,16; 1Kir 8,29)4 And as for you, if you will walk before me, as David your father walked, with integrity of heart and uprightness, doing according to all that I have commanded you, and keeping my statutes and my rules, (1Móz 17,1; 1Kir 11,4; 1Kir 11,6; 1Kir 11,38; 1Kir 14,8; 1Kir 15,5)5 then I will establish your royal throne over Israel forever, as I promised David your father, saying, ‘You shall not lack a man on the throne of Israel.’ (1Kir 2,4; 1Kir 6,12; 1Krón 22,10)6 But if you turn aside from following me, you or your children, and do not keep my commandments and my statutes that I have set before you, but go and serve other gods and worship them, (2Sám 7,14; Zsolt 89,30; Zsolt 89,32)7 then I will cut off Israel from the land that I have given them, and the house that I have consecrated for my name I will cast out of my sight, and Israel will become a proverb and a byword among all peoples. (5Móz 4,26; 5Móz 28,37; 2Kir 17,23; 2Kir 25,21; Zsolt 44,14; Jer 7,14)8 And this house will become a heap of ruins.[1] Everyone passing by it will be astonished and will hiss, and they will say, ‘Why has the Lord done thus to this land and to this house?’ (5Móz 29,24; Jer 22,8)9 Then they will say, ‘Because they abandoned the Lord their God who brought their fathers out of the land of Egypt and laid hold on other gods and worshiped them and served them. Therefore the Lord has brought all this disaster on them.’” (1Kir 18,18)10 At the end of twenty years, in which Solomon had built the two houses, the house of the Lord and the king’s house, (1Kir 6,37; 1Kir 7,1; 2Krón 8,1)11 and Hiram king of Tyre had supplied Solomon with cedar and cypress timber and gold, as much as he desired, King Solomon gave to Hiram twenty cities in the land of Galilee.12 But when Hiram came from Tyre to see the cities that Solomon had given him, they did not please him.13 Therefore he said, “What kind of cities are these that you have given me, my brother?” So they are called the land of Cabul to this day. (Józs 19,27)14 Hiram had sent to the king 120 talents[2] of gold.15 And this is the account of the forced labor that King Solomon drafted to build the house of the Lord and his own house and the Millo and the wall of Jerusalem and Hazor and Megiddo and Gezer (Józs 11,1; Józs 17,11; 2Sám 5,9; 1Kir 5,13; 1Kir 9,24)16 (Pharaoh king of Egypt had gone up and captured Gezer and burned it with fire, and had killed the Canaanites who lived in the city, and had given it as dowry to his daughter, Solomon’s wife; (Józs 16,10; 1Kir 3,1; 1Kir 7,8)17 so Solomon rebuilt Gezer) and Lower Beth-horon (Józs 10,10)18 and Baalath and Tamar in the wilderness, in the land of Judah,[3]19 and all the store cities that Solomon had, and the cities for his chariots, and the cities for his horsemen, and whatever Solomon desired to build in Jerusalem, in Lebanon, and in all the land of his dominion. (1Kir 4,26; 1Kir 9,1; 1Kir 10,26; 2Krón 1,14; 2Krón 9,25)20 All the people who were left of the Amorites, the Hittites, the Perizzites, the Hivites, and the Jebusites, who were not of the people of Israel—21 their descendants who were left after them in the land, whom the people of Israel were unable to devote to destruction[4]—these Solomon drafted to be slaves, and so they are to this day. (Józs 15,63; Józs 17,12; Bír 1,21; Bír 1,27; Bír 1,28; Bír 1,29; Bír 3,1; Ezsd 2,55; Neh 7,57; Neh 11,3)22 But of the people of Israel Solomon made no slaves. They were the soldiers, they were his officials, his commanders, his captains, his chariot commanders and his horsemen. (3Móz 25,39)23 These were the chief officers who were over Solomon’s work: 550 who had charge of the people who carried on the work. (1Kir 5,16; 2Krón 8,10)24 But Pharaoh’s daughter went up from the city of David to her own house that Solomon had built for her. Then he built the Millo. (2Sám 5,9; 1Kir 7,8; 1Kir 9,15; 1Kir 9,16; 1Kir 11,27; 2Krón 32,5)25 Three times a year Solomon used to offer up burnt offerings and peace offerings on the altar that he built to the Lord, making offerings with it[5] before the Lord. So he finished the house.26 King Solomon built a fleet of ships at Ezion-geber, which is near Eloth on the shore of the Red Sea, in the land of Edom. (4Móz 33,35; 5Móz 2,8; 1Kir 22,48)27 And Hiram sent with the fleet his servants, seamen who were familiar with the sea, together with the servants of Solomon. (1Kir 10,11)28 And they went to Ophir and brought from there gold, 420 talents, and they brought it to King Solomon. (1Kir 10,11; 1Kir 22,48; 1Krón 29,4; Jób 22,24; Jób 28,16; Zsolt 45,9; Ézs 13,12)