1 Jövendölés Damaskus ellen. Ímé Damaskus városa elpusztíttatik, és romok halmává lesz;2 Aróer városai elhagyatnak, [és] barmokéi lesznek, a melyek ott fognak nyugodni háborítatlanul.3 És vége lesz Efraim erõsségének, és Damaskus királyságának; Siria maradéka úgy jár, mint az Izráeliták dicsõsége, ezt mondja a seregeknek Ura.4 És lesz ama napon: megvékonyul a Jákób dicsõsége, és húsa kövérsége megösztövéredik.5 És lészen, mint mikor az arató összefogja a gabonát és a kalászokat kezével learatja, és lészen, mint mikor valaki kalászokat szed össze a Refáim völgyében;6 És csak mezgérlés marad belõlök, mint az olajfa megrázásakor két-három bogyó az ágak hegyén, négy-öt a gyümölcsfának lombjai közt, így szól az Úr, Izráel Istene.7 Ama napon Teremtõjére tekint az ember, és szemei Izráel Szentjére néznek;8 És nem tekint az oltárokra, kezeinek alkotmányára, és a miket ujjai csináltak, nem nézi azokat, a berkeket és a nap-oszlopokat.9 Erõs városai olyanok lesznek ama napon, mint elhagyott erdõ és hegytetõ, a melyeket elhagytak volt Izráel fiai elõtt, és pusztasággá lesznek.10 Mert elfelejtkeztél megszabadító Istenedrõl, és nem emlékeztél meg erõs kõszáladról, ez okért ültetél gyönyörûséges ültetéseket, és idegen vesszõt plántáltál beléjök;11 A mely napon elültetted, körül sövényezéd és reggelre magodat felvirágoztatád: [de] nem lészen aratás sebeidnek és nagy fájdalmadnak napján!12 Jaj a sok nép zúgásának, a kik úgy zúgnak, mint a tenger zúgása, és a népségek háborgásának, a kik háborognak, mint erõs vizek!13 A népségek, mint sok vizek háborgása, úgy háborognak, de megdorgálja azt és elfut messzire, és elragadtatik, mint a hegyek polyvája szél elõtt és mint pozdorja a forgószél elõtt;14 Estvének idején rémülés száll reájok [és] minekelõtte megvirrad, nem lesznek: ez jutalmok pusztítóinknak és sorsok rablóinknak!
1An oracle concerning Damascus. Behold, Damascus will cease to be a city and will become a heap of ruins. (Ézs 7,8; Ézs 13,1; Jer 49,23; Ám 1,3; Zak 9,1)2The cities of Aroer are deserted; they will be for flocks, which will lie down, and none will make them afraid. (5Móz 2,36; Józs 13,25; Mik 4,4)3The fortress will disappear from Ephraim, and the kingdom from Damascus; and the remnant of Syria will be like the glory of the children of Israel, declares the Lord of hosts. (1Sám 4,21; Ézs 7,16; Ézs 8,4)4And in that day the glory of Jacob will be brought low, and the fat of his flesh will grow lean. (Ézs 10,16; Ézs 17,3)5And it shall be as when the reaper gathers standing grain and his arm harvests the ears, and as when one gleans the ears of grain in the Valley of Rephaim. (2Sám 5,18; Ézs 24,1)6Gleanings will be left in it, as when an olive tree is beaten— two or three berries in the top of the highest bough, four or five on the branches of a fruit tree, declares the Lord God of Israel. (Ézs 24,13)7In that day man will look to his Maker, and his eyes will look on the Holy One of Israel. (Hós 8,14)8He will not look to the altars, the work of his hands, and he will not look on what his own fingers have made, either the Asherim or the altars of incense. (2Móz 34,13; 5Móz 16,21; Ézs 27,9; Mik 5,13)9In that day their strong cities will be like the deserted places of the wooded heights and the hilltops, which they deserted because of the children of Israel, and there will be desolation. (Ézs 27,10)10For you have forgotten the God of your salvation and have not remembered the Rock of your refuge; therefore, though you plant pleasant plants and sow the vine-branch of a stranger, (5Móz 32,4; 5Móz 32,18; 5Móz 32,31; Zsolt 106,21; Ézs 26,4)11though you make them grow[1] on the day that you plant them, and make them blossom in the morning that you sow, yet the harvest will flee away[2] in a day of grief and incurable pain.12Ah, the thunder of many peoples; they thunder like the thundering of the sea! Ah, the roar of nations; they roar like the roaring of mighty waters! (Ézs 22,5)13The nations roar like the roaring of many waters, but he will rebuke them, and they will flee far away, chased like chaff on the mountains before the wind and whirling dust before the storm. (Zsolt 1,4; Zsolt 9,5; Zsolt 83,13; Ézs 33,3; Jóel 3,2)14At evening time, behold, terror! Before morning, they are no more! This is the portion of those who loot us, and the lot of those who plunder us. (Zsolt 30,5)