1 Jövendölés Moáb ellen. &Igen, a pusztulás éjjelén megsemmisült Ar-Moáb; igen, a pusztulás éjjelén megsemmisült Kir-Moáb!2 Felmennek a templomba, és Dibon a magaslatokra megy sírni, Nebón és Médebán jajgat Moáb, minden fejen kopaszság, minden szakál lenyírva!3 Utczáin gyászruhába öltöznek, házfedelein és piaczain jajgat minden, [és] könyekben olvad el!4 És kiált Hesbon és Eleálé, szavok Jáháczig hallatik; ezért ordítanak Moáb vitézei, [és] lelke reszket.5 Szívem kiált Moábért, a melynek végvárai Zoárig, a három éves üszõig nyúltanak; mert Luhith hágóján sírással mennek fel, és mert Horonaim útján romlásuknak kiáltását hallatják.6 Mert Nimrim vizei pusztasággá lesznek, mert elszáradt a pázsit, elfogyott a fû, és semmi zöld nem lészen.7 Ezért a mit megmenthettek és jószágukat a fûzfáknak patakja mellé hordják.8 Mert kiáltás zengé körül Moáb határát, jajgatása Eglaimig, és Beér- Élimig [hallatik] jajgatása!9 Mert Dimon vizei megteltek vérrel, mert új romlást hozok Dimonra: Moáb menekültjeire oroszlánt, és a földnek maradékira.
1An oracle concerning Moab. Because Ar of Moab is laid waste in a night, Moab is undone; because Kir of Moab is laid waste in a night, Moab is undone. (4Móz 21,15; 4Móz 21,28; Ézs 14,28; Ézs 16,7; Ézs 16,11; Jer 48,1; Ez 25,8; Ám 2,1; Zof 2,8; Zof 2,9)2He has gone up to the temple,[1] and to Dibon, to the high places[2] to weep; over Nebo and over Medeba Moab wails. On every head is baldness; every beard is shorn; (4Móz 21,30; 5Móz 34,1; Ézs 3,24; Ézs 13,6)3in the streets they wear sackcloth; on the housetops and in the squares everyone wails and melts in tears.4Heshbon and Elealeh cry out; their voice is heard as far as Jahaz; therefore the armed men of Moab cry aloud; his soul trembles. (4Móz 32,37; Jer 48,34)5My heart cries out for Moab; her fugitives flee to Zoar, to Eglath-shelishiyah. For at the ascent of Luhith they go up weeping; on the road to Horonaim they raise a cry of destruction; (Ézs 15,4; Jer 48,5)6the waters of Nimrim are a desolation; the grass is withered, the vegetation fails, the greenery is no more. (4Móz 32,36)7Therefore the abundance they have gained and what they have laid up they carry away over the Brook of the Willows. (Jer 48,36)8For a cry has gone around the land of Moab; her wailing reaches to Eglaim; her wailing reaches to Beer-elim.9For the waters of Dibon[3] are full of blood; for I will bring upon Dibon even more, a lion for those of Moab who escape, for the remnant of the land. (2Kir 17,25; Ézs 15,2; Jer 50,17)