Jakobus 2 | Einheitsübersetzung 2016

Einheitsübersetzung 2016

Verhalten gegenüber Reichen und Armen

1 Meine Brüder und Schwestern, haltet den Glauben an unseren Herrn Jesus Christus, den Herrn der Herrlichkeit, frei von jedem Ansehen der Person! (3Mo 19,15) 2 Wenn in eure Versammlung ein Mann mit goldenen Ringen und prächtiger Kleidung kommt und zugleich kommt ein Armer in schmutziger Kleidung 3 und ihr blickt auf den Mann in der prächtigen Kleidung und sagt: Setz du dich hier auf den guten Platz! und zu dem Armen sagt ihr: Du stell dich oder setz dich dort zu meinen Füßen! - 4 macht ihr dann nicht untereinander Unterschiede und seid Richter mit bösen Gedanken? 5 Hört, meine geliebten Brüder und Schwestern! Hat nicht Gott die Armen in der Welt zu Reichen im Glauben und Erben des Reiches erwählt, das er denen verheißen hat, die ihn lieben? (Mt 5,3; 1Kor 1,26) 6 Ihr aber habt den Armen entehrt. Sind es nicht die Reichen, die euch unterdrücken und euch vor die Gerichte schleppen? (1Kor 11,22) 7 Sind nicht sie es, die den guten Namen lästern, der über euch ausgerufen worden ist?^[1] 8 Wenn ihr jedoch das königliche Gesetz gemäß der Schrift erfüllt: Du sollst deinen Nächsten lieben wie dich selbst!, dann handelt ihr recht. (3Mo 19,18) 9 Wenn ihr aber nach dem Ansehen der Person handelt, begeht ihr eine Sünde und werdet vom Gesetz überführt, dass ihr es übertreten habt. 10 Denn wer das ganze Gesetz hält, aber gegen ein einziges Gebot verstößt, der hat sich gegen alle verfehlt. (Mt 5,19) 11 Denn der gesagt hat: Du sollst nicht die Ehe brechen!, hat auch gesagt: Du sollst nicht töten! Wenn du nun nicht die Ehe brichst, aber tötest, bist du ein Übertreter des Gesetzes geworden. (2Mo 20,13; 5Mo 5,17) 12 Darum redet und handelt wie solche, die nach dem Gesetz der Freiheit gerichtet werden! 13 Denn das Gericht ist erbarmungslos gegen den, der nicht mit Erbarmen gehandelt hat. Erbarmen triumphiert über das Gericht. (Tob 4,10)

Glaube und Tat

14 Was nützt es, meine Brüder und Schwestern, wenn einer sagt, er habe Glauben, aber es fehlen die Werke? Kann etwa der Glaube ihn retten? 15 Wenn ein Bruder oder eine Schwester ohne Kleidung sind und ohne das tägliche Brot 16 und einer von euch zu ihnen sagt: Geht in Frieden, wärmt und sättigt euch!, ihr gebt ihnen aber nicht, was sie zum Leben brauchen - was nützt das? 17 So ist auch der Glaube für sich allein tot, wenn er nicht Werke vorzuweisen hat. 18 Aber es könnte einer sagen: Du hast Glauben und ich kann Werke vorweisen; zeige mir deinen Glauben ohne die Werke und ich zeige dir aus meinen Werken den Glauben. 19 Du glaubst: Es gibt nur einen Gott. Damit hast du Recht; das glauben auch die Dämonen und sie zittern. (5Mo 6,4) 20 Willst du also einsehen, du törichter Mensch, dass der Glaube ohne Werke nutzlos ist? 21 Abraham, unser Vater, wurde er nicht aus den Werken als gerecht anerkannt, als er seinen Sohn Isaak auf den Opferaltar legte? (1Mo 22,9; Röm 4,1; Sir 44,19) 22 Du siehst, dass der Glaube mit seinen Werken zusammenwirkte und dass der Glaube aus den Werken zur Vollendung kam. 23 So hat sich das Wort der Schrift erfüllt: Abraham glaubte Gott und das wurde ihm als Gerechtigkeit angerechnet und er wurde Freund Gottes genannt. (1Mo 15,6; Jes 41,8; Röm 4,3) 24 Ihr seht, dass der Mensch aus Werken gerechtfertigt wird und nicht aus Glauben allein. 25 Wurde nicht ebenso auch die Dirne Rahab durch ihre Werke als gerecht anerkannt, weil sie die Boten bei sich aufnahm und dann auf einem anderen Weg entkommen ließ? (Jos 6,17; Hebr 11,31) 26 Denn wie der Körper ohne den Geist tot ist, so ist auch der Glaube ohne Werke tot.

Újszövetség: élet, igazság és világosság

von Biblica

A keresztyén hit nem személyválogató

1 Atyámfiai, ne legyen személyválogatás a ti hitetekben, amelyet a dicsőség Urába, a mi Urunk Jézus Krisztusba vetettetek. 2 Mert ha a ti gyülekezetetekbe bemegy egy aranygyűrűs férfi, fényes ruhában, és bemegy egy szegény is kopott ruhában 3 és rátekintetek arra, akin a fényes ruha van, és azt mondjátok neki: „Te ülj ide szépen.“ A szegénynek pedig azt mondjátok: „Te állj ott, vagy ülj ide az én zsámolyomhoz“, 4 nem mondtok-e ellen magatoknak, és nem lettetek-e gonosz gondolkodású bírákká? 5 Halljátok csak, szeretett atyámfiai: vajon nem Isten választotta-e ki e világ szegényeit, hogy gazdagok legyenek a hitben, és örökösei legyenek annak az országnak, amelyet Isten ígért az őt szeretőknek? 6 De ti megszégyenítettétek a szegényt. Vajon nem a gazdagok hatalmaskodnak-e rajtatok, és nem ők hurcolnak-e titeket a törvény elé? 7 Nem ők káromolják-e azt a szép nevet, amelyről titeket elneveztek? 8 Ha ellenben megtartjátok a királyi törvényt az Írás szerint: „Szeresd felebarátodat, mint magadat!“ jól cselekedtek. 9 De ha személyválogatók vagytok, vétkeztek, és a törvény, mint törvényszegőket elítél. 10 Mert ha valaki az egész törvényt megtartja is, de vét egy ellen, az valamennyi ellen vétkezett. 11 Mert aki ezt mondta: „Ne paráználkodj!“ ezt is mondta: „Ne ölj!“ És ha nem paráználkodsz, de ölsz, törvényszegővé lettél. 12 Úgy szóljatok, és úgy cselekedjetek, mint akiket a szabadság törvénye fog megítélni. 13 Mert az ítélet irgalmatlan ahhoz, aki nem cselekszik irgalmasságot, és az irgalmasság diadalmaskodik az ítéleten.

A cselekedetek és a hit

14 Mit használ, atyámfiai, ha valaki azt mondja, hogy van hite, cselekedetei pedig nincsenek? Vajon megtartja-e őt a hit? 15 Ha pedig az atyafiaknak, férfiaknak vagy nőknek nincs ruhája, és szükséget szenvednek a mindennapi élelemben, 16 és azt mondja nekik valaki közületek: „Menjetek el békességgel, melegedjetek meg és lakjatok jól!“ De nem adjátok meg nekik, amikre szükségük van, mit használ az? 17 Ugyanígy a hit is, ha cselekedetei nincsenek, halott önmagában. 18 Viszont mondhatja valaki: neked hited van, nekem pedig cselekedeteim vannak. Mutasd meg nekem a te hitedet a te cselekedeteidből, és én is meg fogom mutatni neked az én cselekedeteimből az én hitemet 19 Te hiszed, hogy egy az Isten? Jól teszed. Az ördögök is hiszik és rettegnek. 20 Akarod-e hát tudni, te oktalan ember, hogy a hit cselekedetek nélkül halott? 21 Ábrahám, a mi atyánk nem cselekedetekből igazult-e meg, amikor fiát, Izsákot felajánlotta az oltárra? 22 Látod, hogy hite együtt munkálkodott cselekedeteivel, és a cselekedetekből lett teljessé a hite. 23 És beteljesedett az Írás, amely ezt mondja: Hitt pedig Ábrahám az Istennek, s ez megigazulására szolgált, és Isten barátjának neveztetett. 24 Látjátok tehát, hogy cselekedetekből igazul meg az ember és nem csupán hitből. 25 Hasonlóképpen a parázna Ráháb, nem cselekedetekből igazult-e meg, amikor a követeket házába fogadta, és más úton bocsátotta el őket? 26 Mert ahogyan halott a test lélek nélkül, úgy halott a hit is cselekedetek nélkül.