Offenbarung 6 | Újszövetség: élet, igazság és világosság

Újszövetség: élet, igazság és világosság

1 És láttam, amikor a Bárány a pecsétekből egyet felnyitott és halottam, hogy a négy élőlény közül az egyik mennydörgő hangon ezt mondta: „Jöjj és lásd!“ 2 És láttam, íme egy fehér ló. A rajta ülőnél íj volt. Koronát adtak neki. Győzelmesen vonult ki, hogy győzzön. 3 És amikor a második pecsétet felnyitotta, hallottam, hogy a második élőlény ezt mondta: „Jöjj és lásd!“ 4 És előjött egy másik, vörös ló. A rajta ülőnek megadatott, hogy a békességet elvegye a földről, és hogy az emberek egymást öljék. Nagy kard adatott neki. 5 Amikor felnyitotta a harmadik pecsétet, hallottam, hogy a harmadik élőlény ezt mondta: „Jöjj és lásd!“ És láttam, és íme egy fekete ló! Annak, aki azon ült, egy mérleg volt a kezében. 6 És hallottam a négy élőlény között egy szózatot, amely ezt mondta: „A búzának mércéje egy dénár és az árpának három mércéje egy dénár, de az olajat és bort ne bántsd!“ 7 Amikor felnyitotta a negyedik pecsétet, hallottam a negyedik élőlény szavát, amint így szólt: „Jöjj és lásd!“ 8 És láttam, és íme, egy fakó ló! Annak, aki rajta ült neve halál és a pokol követte őt és adatott neki hatalom a földnek negyedrészén, hogy öljenek fegyverrel és éhséggel és halállal a földnek fenevadjaival. 9 És amikor felbontotta az ötödik pecsétet, láttam az oltár alatt azoknak lelkét, akiket megöltek az Isten beszédéért és bizonyságtételéért, amelyhez ragaszkodtak. 10 És hangos szóval kiáltottak: „Uram, te szent és igaz vagy, meddig nem ítélsz még, és nem torlod meg a mi vérünket azokon, akik a földön laknak?“ 11 Akkor mindegyikük fehér ruhát kapott, és megmondták nekik, hogy még egy kevés ideig nyugodjanak meg, amíg betelik mind szolgatársaiknak, mind az ő testvéreiknek száma, akiket megölnek majd, akárcsak őket. 12 Aztán láttam, amikor a hatodik pecsétet felnyitotta, és íme nagy földrengés támadt, és a nap fekete lett, mint egy szőrzsák és a hold olyan lett, mint a vér. 13 És az ég csillagai lehullottak a földre, miképpen a fügefa lehullatja éretlen gyümölcseit, amikor nagy szél rázza. 14 És az ég eltűnt, mint amikor egy papírtekercset összegöngyölnek, és minden hegy és sziget elmozdult helyéről. 15 És a földnek királyai és a fejedelmek és a gazdagok és a vezérek és a hatalmasok és minden szolga és szabad elrejtőzött a barlangokba és a hegyek hasadékaiba. 16 És ezt mondták a hegyeknek és a kőszikláknak: „Essetek ránk, és rejtsetek el minket annak színe elől, aki a királyi széken ül, és a Bárány haragja elől, 17 mert eljött haragjuk napja és ki állhat meg?“