Psalm 88 | Kutsal Kitap Yeni Çeviri

88. Mezmur

Korahoğulları'nın mezmuru - İlahi - Müzik şefi için - <<Mahalat Leannot>> makamında - Ezrahlı Heman'ın Maskili

1 Ya RAB, beni kurtaran Tanrı, Gece gündüz sana yakarıyorum.

2 Duam sana erişsin, Kulak ver yakarışıma.

3 Çünkü sıkıntıya doydum, Canım ölüler diyarına yaklaştı.

4 Ölüm çukuruna inenler arasında sayılıyorum, Tükenmiş gibiyim;

5 Ölüler arasına atılmış, Artık anımsamadığın, İlginden yoksun, Mezarda yatan cesetler gibiyim.

6 Beni çukurun dibine, Karanlıklara, derinliklere attın.

7 Öfken üzerime çöktü, Dalga dalga kızgınlığınla beni ezdin. Sela

8 Yakınlarımı benden uzaklaştırdın, İğrenç kıldın beni gözlerinde. Kapalı kaldım, çıkamıyorum.

9 Üzüntüden gözlerimin feri sönüyor, Her gün sana yakarıyorum, ya RAB, Ellerimi sana açıyorum.

10 Harikalarını ölülere mi göstereceksin? Ölüler mi kalkıp seni övecek? Sela

11 Sevgin mezarda, Sadakatin yıkım diyarında duyurulur mu?

12 Karanlıklarda harikaların, Unutulmuşluk diyarında doğruluğun bilinir mi?

13 Ama ben, ya RAB, yardıma çağırıyorum seni, Sabah duam sana varıyor.

14 Niçin beni reddediyorsun, ya RAB, Neden yüzünü benden gizliyorsun?

15 Düşkünüm, gençliğimden beri ölümle burun burunayım, Dehşetlerinin altında tükendim.

16 Şiddetli gazabın üzerimden geçti, Saçtığın dehşet beni yedi bitirdi.

17 Bütün gün su gibi kuşattılar beni, Çevremi tümüyle sardılar.

18 Eşi dostu benden uzaklaştırdın, Tek dostum karanlık kaldı.

Eskı Antlaşma © The Bible Society in Turkey 2001 Yeni Antlaşma © The Translation Trust 1987, 1994, 2001 Written permission is required from the copyright holders to use part or all of the text for purposes other than personal study.

IBS-fordítás (Új Károli)

1 Ének. A Kóráh fiainak zsoltára. Az éneklõmesternek a Mahalath- lehannóthra. Az Ezrahita Hémán tanítása.

2 Uram, szabadításomnak Istene! Nappal kiáltok, éjjelente elõtted vagyok:

3 Jusson elõdbe imádságom, hajtsad füled az én kiáltozásomra!

4 Mert betelt a lelkem nyomorúságokkal, és életem a Seolig jutott.

5 Hasonlatossá lettem a sírba szállókhoz; olyan vagyok, mint az erejevesztett ember.

6 A holtak közt van az én helyem, mint a megölteknek, a kik koporsóban feküsznek, a kikrõl többé nem emlékezel, mert elszakasztattak a te kezedtõl.

7 Mély sírba vetettél be engem, sötétségbe, örvények közé.

8 A te haragod reám nehezedett, és minden haboddal nyomtál engem. Szela.

9 Elszakasztottad ismerõseimet tõlem, útálattá tettél elõttök engem; berekesztettem és ki nem jöhetek.

10 Szemem megsenyvedett a nyomorúság miatt; kiáltalak téged Uram minden napon, hozzád terjengetem kezeimet.

11 Avagy a holtakkal teszel-é csodát? Felkelnek-é vajjon az árnyak, hogy dicsérjenek téged? Szela.

12 Beszélik-é a koporsóban a te kegyelmedet, hûségedet a pusztulás helyén?

13 Megtudhatják-é a sötétségben a te csodáidat, és igazságodat a feledékenység földén?

14 De én hozzád rimánkodom, Uram, és jó reggel elédbe jut az én imádságom:

15 Miért vetsz el hát Uram engem, [és] rejted el orczádat én tõlem?

16 Nyomorult és holteleven vagyok ifjúságomtól kezdve; viselem a te rettentéseidet, roskadozom.

17 Általmentek rajtam a te búsulásaid; a te szorongatásaid elemésztettek engem.

18 Körülvettek engem, mint a vizek egész napon; együttesen körülöveztek engem.

19 Elszakasztottál tõlem barátot és rokont; ismerõseim a - setétség.

Károli Gáspár fordításának revideált változata (1908, Public Domain)