Psalm 119 | Kutsal Kitap Yeni Çeviri

119. Mezmur

(ALEF)

1 * Ne mutlu yolları temiz olanlara, RAB'bin yasasına göre yaşayanlara! 2 Ne mutlu O'nun öğütlerine uyanlara, Bütün yüreğiyle O'na yönelenlere! 3 Hiç haksızlık etmezler, O'nun yolunda yürürler. 4 Koyduğun koşullara Dikkatle uyulmasını buyurdun. 5 Keşke kararlı olsam Senin kurallarına uymakta! 6 Hiç utanmayacağım, Bütün buyruklarını izledikçe. 7 Şükredeceğim sana temiz yürekle, Adil hükümlerini öğrendikçe. 8 Kurallarını yerine getireceğim, Bırakma beni hiçbir zaman!

(BEYT)

9 Genç insan yolunu nasıl temiz tutar? Senin sözünü tutmakla. 10 Bütün yüreğimle sana yöneliyorum, İzin verme buyruklarından sapmama! 11 Aklımdan çıkarmam sözünü, Sana karşı günah işlememek için. 12 Övgüler olsun sana, ya RAB, Bana kurallarını öğret. 13 Ağzından çıkan bütün hükümleri Dudaklarımla yineliyorum. 14 Sevinç duyuyorum öğütlerini izlerken, Sanki benim oluyor bütün hazineler. 15 Koşullarını derin derin düşünüyorum, Yollarını izlerken. 16 Zevk alıyorum kurallarından, Sözünü unutmayacağım.

(GİMEL)

17 Ben kuluna iyilik et ki yaşayayım, Sözüne uyayım. 18 Gözlerimi aç, Yasandaki harikaları göreyim. 19 Garibim bu dünyada, Buyruklarını benden gizleme! 20 İçim tükeniyor, Her an hükümlerini özlemekten. 21 Buyruklarından sapan Lanetli küstahları azarlarsın. 22 Uzaklaştır benden küçümsemeleri, hakaretleri, Çünkü öğütlerini tutuyorum. 23 Önderler toplanıp beni kötüleseler bile, Ben kulun senin kurallarını derin derin düşüneceğim. 24 Öğütlerin benim zevkimdir, Bana akıl verirler.

(DALET)

25 Toza toprağa serildim, Sözün uyarınca yaşam ver bana. 26 Yaptıklarımı açıkladım, beni yanıtladın; Kurallarını öğret bana! 27 Koşullarını anlamamı sağla ki, Harikalarının üzerinde düşüneyim. 28 İçim eriyor kederden, Sözün uyarınca güçlendir beni! 29 Yalan yoldan uzaklaştır, Yasan uyarınca lütfet bana. 30 Ben sadakat yolunu seçtim, Hükümlerini uygun gördüm. 31 Öğütlerine dört elle sarıldım, ya RAB, Utandırma beni! 32 İçime huzur verdiğin için Buyrukların doğrultusunda koşacağım.

(HE)

33 Kurallarını nasıl izleyeceğimi öğret bana, ya RAB, Öyle ki, onları sonuna kadar izleyeyim. 34 Anlamamı sağla, yasana uyayım, Bütün yüreğimle onu yerine getireyim. 35 Buyrukların doğrultusunda yol göster bana, Çünkü yolundan zevk alırım. 36 Yüreğimi haksız kazanca değil, Kendi öğütlerine yönelt. 37 Gözlerimi boş şeylerden* çevir, Beni kendi yolunda yaşat. 38 Senden korkulması için Ben kuluna verdiğin sözü yerine getir. 39 Korktuğum hakaretten uzak tut beni, Çünkü senin ilkelerin iyidir. 40 Çok özlüyorum senin koşullarını! Beni doğruluğunun içinde yaşat!

(VAV)

41 Bana sevgini göster, ya RAB, Sözün uyarınca kurtar beni! 42 O zaman beni aşağılayanlara Gereken yanıtı verebilirim, Çünkü senin sözüne güvenirim. 43 Gerçeğini ağzımdan düşürme, Çünkü senin hükümlerine umut bağladım. 44 Yasana sürekli, Sonsuza dek uyacağım. 45 Özgürce yürüyeceğim, Çünkü senin koşullarına yöneldim ben. 46 Kralların önünde senin öğütlerinden söz edecek, Utanç duymayacağım. 47 Senin buyruklarından zevk alıyor, Onları seviyorum. 48 Saygı ve sevgi duyuyorum buyruklarına, Derin derin düşünüyorum kurallarını.

(ZAYİN)

49 Kuluna verdiğin sözü anımsa, Bununla umut verdin bana. 50 Acı çektiğimde beni avutan budur, Sözün bana yaşam verir. 51 Çok eğlendiler küstahlar benimle, Yine de yasandan şaşmadım. 52 Geçmişte verdiğin hükümleri anımsayınca, Avundum, ya RAB. 53 Çileden çıkıyorum, Yasanı terk eden kötüler yüzünden. 54 Senin kurallarındır ezgilerimin konusu, Konuk olduğum bu dünyada. 55 Gece adını anarım, ya RAB, Yasana uyarım. 56 Tek yaptığım, Senin koşullarına uymak.

(HET)

57 Benim payıma düşen sensin, ya RAB, Sözlerini yerine getireceğim, dedim. 58 Bütün yüreğimle sana yakardım. Lütfet bana, sözün uyarınca. 59 Tuttuğum yolları düşündüm, Senin öğütlerine göre adım attım. 60 Buyruklarına uymak için Elimi çabuk tuttum, oyalanmadım. 61 Kötülerin ipleri beni sardı, Yasanı unutmadım. 62 Doğru hükümlerin için Gece yarısı kalkıp sana şükrederim. 63 Dostuyum bütün senden korkanların, Koşullarına uyanların. 64 Yeryüzü sevginle dolu, ya RAB, Kurallarını öğret bana!

(TET)

65 Ya RAB, iyilik ettin kuluna, Sözünü tuttun. 66 Bana sağduyu ve bilgi ver, Çünkü inanıyorum buyruklarına. 67 Acı çekmeden önce yoldan sapardım, Ama şimdi sözüne uyuyorum. 68 Sen iyisin, iyilik edersin; Bana kurallarını öğret. 69 Küstahlar yalanlarla beni lekeledi, Ama ben bütün yüreğimle senin koşullarına uyarım. 70 Onların yüreği yağ bağladı, Bense zevk alırım yasandan. 71 İyi oldu acı çekmem; Çünkü kurallarını öğreniyorum. 72 Ağzından çıkan yasa benim için Binlerce altın ve gümüşten daha değerlidir.

(YOD)

73 Senin ellerin beni yarattı, biçimlendirdi. Anlamamı sağla ki buyruklarını öğreneyim. 74 Senden korkanlar beni görünce sevinsin, Çünkü senin sözüne umut bağladım. 75 Biliyorum, ya RAB, hükümlerin adildir; Bana acı çektirirken bile sadıksın. 76 Ben kuluna verdiğin söz uyarınca, Sevgin beni avutsun. 77 Sevecenlik göster bana, yaşayayım, Çünkü yasandan zevk alıyorum. 78 Utansın küstahlar beni yalan yere suçladıkları için. Bense senin koşullarını düşünüyorum. 79 Bana dönsün senden korkanlar, Öğütlerini bilenler. 80 Yüreğim kusursuz uysun kurallarına, Öyle ki, utanç duymayayım.

(KAF)

81 İçim tükeniyor senin kurtarışını özlerken, Senin sözüne umut bağladım ben. 82 Gözümün feri sönüyor söz verdiklerini beklemekten, ‹‹Ne zaman avutacaksın beni?›› diye soruyorum. 83 Dumandan kararmış tuluma döndüm, Yine de unutmuyorum kurallarını. 84 Daha ne kadar bekleyecek kulun? Ne zaman yargılayacaksın bana zulmedenleri? 85 Çukur kazdılar benim için Yasana uymayan küstahlar. 86 Bütün buyrukların güvenilirdir; Haksız yere zulmediyorlar, yardım et bana! 87 Nerdeyse sileceklerdi beni yeryüzünden, Ama ben senin koşullarından ayrılmadım. 88 Koru canımı sevgin uyarınca, Tutayım ağzından çıkan öğütleri.

(LAMET)

89 Ya RAB, sözün Göklerde sonsuza dek duruyor. 90 Sadakatin kuşaklar boyu sürüyor, Kurduğun yeryüzü sapasağlam duruyor. 91 Bugün hükümlerin uyarınca ayakta duran her şey Sana kulluk ediyor. 92 Eğer yasan zevk kaynağım olmasaydı, Çektiğim acılardan yok olurdum. 93 Koşullarını asla unutmayacağım, Çünkü onlarla bana yaşam verdin. 94 Kurtar beni, çünkü seninim, Senin koşullarına yöneldim. 95 Kötüler beni yok etmeyi beklerken, Ben senin öğütlerini inceliyorum. 96 Kusursuz olan her şeyin bir sonu olduğunu gördüm, Ama senin buyruğun sınır tanımaz.

(MEM)

97 Ne kadar severim yasanı! Bütün gün düşünürüm onun üzerinde. 98 Buyrukların beni düşmanlarımdan bilge kılar, Çünkü her zaman aklımdadır onlar. 99 Bütün öğretmenlerimden daha akıllıyım, Çünkü öğütlerin üzerinde düşünüyorum. 100 Yaşlılardan daha bilgeyim, Çünkü senin koşullarına uyuyorum. 101 Sakınırım her kötü yoldan, Senin sözünü tutmak için. 102 Ayrılmam hükümlerinden, Çünkü bana sen öğrettin. 103 Ne tatlı geliyor verdiğin sözler damağıma, Baldan tatlı geliyor ağzıma! 104 Senin koşullarına uymakla bilgelik kazanıyorum, Bu yüzden nefret ediyorum her yanlış yoldan.

(NUN)

105 Sözün adımlarım için çıra, Yolum için ışıktır. 106 Adil hükümlerini izleyeceğime ant içtim, Andımı tutacağım. 107 Çok sıkıntı çektim, ya RAB; Koru hayatımı sözün uyarınca. 108 Ağzımdan çıkan içten övgüleri Kabul et, ya RAB, Bana hükümlerini öğret. 109 Hayatım her an tehlikede, Yine de unutmam yasanı. 110 Kötüler tuzak kurdu bana, Yine de sapmadım senin koşullarından. 111 Öğütlerin sonsuza dek mirasımdır, Yüreğimin sevincidir onlar. 112 Kararlıyım Sonuna kadar senin kurallarına uymaya.

(SAMEK)

113 Döneklerden tiksinir, Senin yasanı severim. 114 Sığınağım ve kalkanım sensin, Senin sözüne umut bağlarım. 115 Ey kötüler, benden uzak durun, Tanrım'ın buyruklarını yerine getireyim. 116 Sözün uyarınca destek ol bana, yaşam bulayım; Umudumu boşa çıkarma! 117 Sıkı tut beni, kurtulayım, Her zaman kurallarını dikkate alayım. 118 Kurallarından sapan herkesi reddedersin, Çünkü onların hileleri boştur. 119 Dünyadaki kötüleri cüruf gibi atarsın, Bu yüzden severim senin öğütlerini. 120 Bedenim ürperiyor dehşetinden, Korkuyorum hükümlerinden.

(AYİN)

121 Adil ve doğru olanı yaptım, Gaddarların eline bırakma beni! 122 Güven altına al kulunun mutluluğunu, Baskı yapmasın bana küstahlar. 123 Gözümün feri sönüyor, Beni kurtarmanı, Adil sözünü yerine getirmeni beklemekten. 124 Kuluna sevgin uyarınca davran, Bana kurallarını öğret. 125 Ben senin kulunum, bana akıl ver ki, Öğütlerini anlayabileyim. 126 Ya RAB, harekete geçmenin zamanıdır, Yasanı çiğniyorlar. 127 Bu yüzden senin buyruklarını, Altından, saf altından daha çok seviyorum; 128 Koyduğun koşulların hepsini doğru buluyorum, Her yanlış yoldan tiksiniyorum.

(PE)

129 Harika öğütlerin var, Bu yüzden onlara candan uyuyorum. 130 Sözlerinin açıklanışı aydınlık saçar, Saf insanlara akıl verir. 131 Ağzım açık, soluk soluğayım, Çünkü buyruklarını özlüyorum. 132 Bana lütufla bak, Adını sevenlere her zaman yaptığın gibi. 133 Adımlarımı pekiştir verdiğin söz uyarınca, Hiçbir suç bana egemen olmasın. 134 Kurtar beni insan baskısından, Koşullarına uyabileyim. 135 Yüzün aydınlık saçsın kulunun üzerine, Kurallarını öğret bana. 136 Oluk oluk yaş akıyor gözlerimden, Çünkü uymuyorlar yasana.

(SADE)

137 Sen adilsin, ya RAB, Hükümlerin doğrudur. 138 Buyurduğun öğütler doğru Ve tam güvenilirdir. 139 Gayretim beni tüketti, Çünkü düşmanlarım unuttu senin sözlerini. 140 Sözün çok güvenilirdir, Kulun onu sever. 141 Önemsiz ve horlanan biriyim ben, Ama koşullarını unutmuyorum. 142 Adaletin sonsuza dek doğrudur, Yasan gerçektir. 143 Sıkıntıya, darlığa düştüm, Ama buyrukların benim zevkimdir. 144 Öğütlerin sonsuza dek doğrudur; Bana akıl ver ki, yaşayayım.

(KOF)

145 Bütün yüreğimle haykırıyorum, Yanıtla beni, ya RAB! Senin kurallarına uyacağım. 146 Sana sesleniyorum, Kurtar beni, Öğütlerine uyayım. 147 Gün doğmadan kalkıp yardım dilerim, Senin sözüne umut bağladım. 148 Verdiğin söz üzerinde düşüneyim diye, Gece boyunca uyku girmiyor gözüme. 149 Sevgin uyarınca sesime kulak ver, Hükümlerin uyarınca, ya RAB, yaşam ver bana! 150 Yaklaşıyor kötülük ardınca koşanlar, Yasandan uzaklaşıyorlar. 151 Oysa sen yakınsın, ya RAB, Bütün buyrukların gerçektir. 152 Çoktan beri anladım Öğütlerini sonsuza dek verdiğini.

(REŞ)

153 Çektiğim sıkıntıyı gör, kurtar beni, Çünkü yasanı unutmadım. 154 Davamı savun, özgür kıl beni, Sözün uyarınca koru canımı. 155 Kurtuluş kötülerden uzaktır, Çünkü senin kurallarına yönelmiyorlar. 156 Çok sevecensin, ya RAB, Hükümlerin uyarınca koru canımı. 157 Bana zulmedenler, düşmanlarım çok, Yine de sapmadım senin öğütlerinden. 158 Tiksinerek bakıyorum hainlere, Çünkü uymuyorlar senin sözüne. 159 Bak, ne kadar seviyorum koşullarını, Sevgin uyarınca, ya RAB, koru canımı. 160 Sözlerinin temeli gerçektir, Doğru hükümlerinin tümü sonsuza dek sürecektir.

(SİN ve ŞİN)

161 Yok yere zulmediyor bana önderler, Oysa yüreğim senin sözünle titrer. 162 Ganimet bulan biri gibi Verdiğin sözlerde sevinç bulurum. 163 Tiksinir, iğrenirim yalandan, Ama senin yasanı severim. 164 Doğru hükümlerin için Seni günde yedi kez överim. 165 Yasanı sevenler büyük esenlik bulur, Hiçbir şey sendeletmez onları. 166 Ya RAB, kurtarışına umut bağlar, Buyruklarını yerine getiririm. 167 Öğütlerine candan uyar, Onları çok severim. 168 Öğütlerini, koşullarını uygularım, Çünkü bütün davranışlarımı görürsün sen.

(TAV)

169 Feryadım sana erişsin, ya RAB, Sözün uyarınca akıl ver bana! 170 Yalvarışım sana ulaşsın; Verdiğin söz uyarınca kurtar beni! 171 Dudaklarımdan övgüler aksın, Çünkü bana kurallarını öğretiyorsun. 172 Dilimde sözün ezgilere dönüşsün, Çünkü bütün buyrukların doğrudur. 173 Elin bana yardıma hazır olsun, Çünkü senin koşullarını seçtim ben. 174 Kurtarışını özlüyorum, ya RAB, Yasan zevk kaynağımdır. 175 Beni yaşat ki, sana övgüler sunayım, Hükümlerin bana yardımcı olsun. 176 Kaybolmuş koyun gibi avare dolaşıyordum; Kulunu ara, Çünkü buyruklarını unutmadım ben.

IBS-fordítás (Új Károli)

1 Boldogok, a kiknek útjok feddhetetlen, a kik az Úr törvényében járnak. 2 Boldogok, a kik megõrzik az õ bizonyságait, [és] teljes szívbõl keresik õt. 3 És nem cselekesznek hamisságot; az õ útaiban járnak. 4 Te parancsoltad [Uram,] hogy határozataidat jól megõrizzük. 5 Vajha igazgattatnának az én útaim a te rendeléseid megõrzésére! 6 Akkor nem szégyenülnék meg, ha figyelnék minden parancsolatodra! 7 Hálát adok néked tiszta szívbõl, hogy megtanítottál engem a te igazságod ítéleteire. 8 A te rendeléseidet megõrzöm; soha ne hagyj el engem! 9 Mi módon õrizheti meg tisztán az ifjú az õ útát, ha nem a te beszédednek megtartása által? 10 Teljes szívbõl kerestelek téged: ne engedj eltévedeznem a te parancsolataidtól! 11 Szívembe rejtettem a te beszédedet, hogy ne vétkezzem ellened. 12 Áldott vagy te, Uram! Taníts meg engem a te rendeléseidre. 13 Ajkaimmal hirdetem a te szádnak minden ítéletét. 14 Inkább gyönyörködöm a te bizonyságaidnak útjában, mint minden gazdagságban. 15 A te határozataidról gondolkodom, és a te ösvényeidre nézek. 16 Gyönyörködöm a te rendeléseidben; a te beszédedrõl nem feledkezem el. 17 Tégy jól a te szolgáddal, hogy éljek és megtartsam a te beszédedet. 18 Nyisd meg az én szemeimet, hogy szemléljem a te törvényednek csodálatos voltát. 19 Jövevény vagyok e földön, ne rejtsd el tõlem a te parancsolataidat. 20 Elfogyatkozik az én lelkem, a te ítéleteid után való szüntelen vágyódás miatt. 21 Megdorgálod a kevélyeket; átkozottak, a kik elhajolnak parancsolataidtól. 22 Fordítsd el rólam a szidalmat és gyalázatot, mert megõriztem a te bizonyságaidat! 23 Még ha fejedelmek összeülnek, ellenem beszélnek is; a te szolgád a te rendeléseidrõl gondolkodik. 24 A te bizonyságaid én gyönyörûségem, [és] én tanácsadóim. 25 Lelkem a porhoz tapad; eleveníts meg engem a te igéreted szerint. 26 Útaimat elbeszéltem elõtted és te meghallgattál engem; taníts meg a te rendeléseidre! 27 Add értenem a te határozataidnak útát, hogy gondolkodjam a te csodálatos dolgaidról! 28 Sír a lelkem a keserûség miatt; vigasztalj meg a te igéd szerint! 29 A hamisságnak útját távoztasd el tõlem, és a te törvényeddel ajándékozz meg engem! 30 Az igazság útját választottam; a te ítéleteid forognak elõttem. 31 Ragaszkodom a te bizonyságaidhoz; Uram, ne hagyj megszégyenülni! 32 A te parancsolataidnak útján járok, ha megvigasztalod az én szívemet! 33 Taníts meg Uram a te rendeléseidnek útjára, hogy megõrizzem azt mindvégig. 34 Oktass, hogy megõrizzem a te törvényedet, és megtartsam azt teljes szívembõl. 35 Vezérelj a te parancsolataidnak útján, mert gyönyörködöm abban. 36 Hajtsd szívemet a te bizonyságaidhoz, és ne a telhetetlenségre. 37 Fordítsd el az én szemeimet, hogy ne lássanak hiábavalóságot; a te útadon éltess engemet. 38 Teljesítsd igéretedet a te szolgádnak, a ki fél téged. 39 Fordítsd el tõlem a gyalázatot, a mitõl félek; hiszen jók a te ítéleteid. 40 Ímé, kivánkozom a te határozataid után; éltess engem a te igazságod által. 41 És szálljon reám, Uram, a te kegyelmed, a te szabadításod, a mint megigérted, 42 Hogy megfelelhessek az engem gyalázónak, hiszen bizodalmam van a te igédben! 43 És az igazságnak beszédét se vedd el soha az én számtól, mert várom a te ítéleteidet! 44 És megtartom a te törvényedet mindenkor és mindörökké. 45 És tágas téren járok, mert a te határozataidat keresem. 46 És a királyok elõtt szólok a te bizonyságaidról, és nem szégyenülök meg. 47 És gyönyörködöm a te parancsolataidban, a melyeket szeretek. 48 És felemelem kezeimet a te parancsolataidra, a melyeket szeretek, és gondolkodom a te rendeléseidrõl. 49 Emlékezzél meg a te szolgádnak [adott] igédrõl, a melyhez nékem reménységet adtál! 50 Ez vigasztalásom nyomorúságomban, mert a te beszéded megelevenít engem. 51 A kevélyek szerfelett gúnyoltak engem; nem hajlottam el a te törvényedtõl. 52 Megemlékezem a te öröktõl fogva való ítéleteidrõl Uram, és vigasztalódom. 53 Harag vett rajtam erõt az istentelenek miatt, a kik elhagyták a te törvényedet. 54 Ének volt rám nézve minden parancsolatod bujdosásomnak hajlékában. 55 Uram! a te nevedrõl emlékezem éjjel, és megtartom a te törvényedet. 56 Ez jutott nékem, hogy a te határozataidat megõriztem. 57 Azt mondám Uram, hogy az én részem a te beszédeidnek megtartása. 58 Teljes szívbõl könyörgök a te színed elõtt: könyörülj rajtam a te igéreted szerint! 59 Meggondoltam az én útaimat, és lábaimat a te bizonyságaidhoz fordítom. 60 Sietek és nem mulasztom el, hogy megtartsam a te parancsolataidat. 61 Az istentelenek kötelei körülkerítettek engem; [de] a te törvényedrõl el nem feledkezem. 62 Éjfélkor felkelek, hogy hálát adjak néked, igazságod ítéleteiért. 63 Társok vagyok mindazoknak, a kik félnek téged, és a kik határozataidat megtartják. 64 A te kegyelmeddel, oh Uram, teljes e föld: taníts meg engem rendeléseidre! 65 Jót cselekedtél a te szolgáddal, Uram, a te igéd szerint. 66 Az okosságnak és tudománynak drága voltára taníts meg engem, mert hiszek a te parancsolataidnak. 67 Minekelõtte megaláztattam, tévelyegtem vala; most pedig vigyázok a te szódra. 68 Jó vagy te és jóltevõ, taníts meg engem a te rendeléseidre. 69 A kevélyek hazugságot költöttek reám, [de] én teljes szívbõl megtartom a te parancsolataidat. 70 Kövér az õ szívök, mint a háj; de én a te törvényedben gyönyörködöm. 71 Jó nékem, hogy megaláztál, azért, hogy megtanuljam a te rendeléseidet. 72 A te szádnak törvénye jobb nékem, mint sok ezer arany és ezüst. 73 A te kezeid teremtettek és erõsítettek meg engem; oktass, hogy megtanuljam parancsolataidat. 74 A kik téged félnek, látnak engem és örvendeznek, mivel a te igédben van az én reménységem. 75 Tudom Uram, hogy a te ítéleteid igazak, és igazságosan aláztál meg engem. 76 Legyen velem a te kegyelmed, hogy megvígasztalódjam a te szolgádnak tett igéreted szerint. 77 Szálljon reám a te irgalmasságod, hogy éljek, mert a te törvényedben gyönyörködöm. 78 Szégyenüljenek meg a kevélyek, a kik csalárdul elnyomtak engem, [holott] én a te határozataidról gondolkodom. 79 Forduljanak hozzám, a kik téged félnek, és ismerik a te bizonyságaidat! 80 Legyen az én szívem feddhetetlen a te rendeléseidben, hogy meg ne szégyenüljek. 81 Elfogyatkozik az én lelkem a te szabadításod [kivánása] miatt; a te igédben van az én reménységem. 82 A te beszéded [kivánása] miatt elfogyatkoznak az én szemeim, mondván: mikor vígasztalsz meg engem? 83 Noha olyanná lettem, mint a füstön levõ tömlõ; a te rendeléseidrõl el nem feledkezem. 84 Mennyi a te szolgádnak napja, [és] mikor tartasz ítéletet az én üldözõim felett? 85 Vermet ástak nékem a kevélyek, a kik nem a te törvényed szerint [élnek.] 86 Minden parancsolatod igaz; csalárdul üldöznek engem; segíts meg engem! 87 Csaknem semmivé tettek engem e földön, de én nem hagytam el a te határozataidat. 88 A te kegyelmed szerint eleveníts meg engem, hogy megõrizhessem a te szádnak bizonyságait. 89 Uram! örökké megmarad a te igéd a mennyben. 90 Nemzedékrõl nemzedékre van a te igazságod, te erõsítetted meg a földet és áll az. 91 A te ítéleteid szerint áll minden ma is; mert minden, a mi van, te néked szolgál. 92 Ha nem a te törvényed lett volna az én gyönyörûségem, akkor elvesztem volna az én nyomorúságomban. 93 Soha sem feledkezem el a te határozataidról, mert azok által elevenítettél meg engem. 94 Tied vagyok, tarts meg engem, mert a te határozataidat keresem. 95 Vártak rám a gonoszok, hogy elveszessenek, [de] én a te bizonyságaidra figyelek. 96 Látom, minden tökéletes dolognak vége van, de a te parancsolatodnak nincs határa. 97 Mely igen szeretem a te törvényedet, egész napestig arról gondolkodom! 98 Az én ellenségeimnél bölcsebbé teszel engem a te parancsolataiddal, mert mindenkor velem vannak azok. 99 Minden tanítómnál értelmesebb lettem, mert a te bizonyságaid az én gondolataim. 100 Elõrelátóbb vagyok, mint az öreg emberek, mert vigyázok a te határozataidra. 101 Minden gonosz ösvénytõl visszatartóztattam lábaimat, hogy megtartsam a te beszédedet. 102 Nem távoztam el a te ítéleteidtõl, mert te oktattál engem. 103 Mily édes az én ínyemnek a te beszéded; méznél [édesbb] az az én számnak! 104 A te határozataidból leszek értelmes, gyûlölöm azért a hamisságnak minden ösvényét. 105 Az én lábamnak szövétneke a te igéd, és ösvényemnek világossága. 106 Megesküdtem és megállom, hogy megtartom a te igazságodnak ítéleteit. 107 Felette nagy nyomorúságban vagyok; Uram, eleveníts meg a te igéd szerint. 108 Szájamnak önkéntes áldozatai legyenek kedvesek elõtted Uram! és taníts meg a te ítéleteidre. 109 Lelkem mindig veszedelemben van, mindazáltal a te törvényedrõl el nem feledkezem. 110 Tõrt vetettek ellenem az istentelenek, de a te határozataidtól el nem tévelyedtem. 111 A te bizonyságaid az én örökségem mindenha, mert szívemnek örömei azok. 112 Az én szívem hajlik a te rendeléseid teljesítésére mindenha [és] mindvégig. 113 Az állhatatlanokat gyûlölöm, de a te törvényedet szeretem. 114 Menedékem és paizsom vagy te; igédben van az én reménységem. 115 Távozzatok tõlem gonoszok, hogy megõrizzem az én Istenemnek parancsolatait. 116 Támogass engem a te beszéded szerint, hogy éljek, és ne engedd, hogy megszégyenüljek reménységemben. 117 Segélj, hogy megmaradjak, és gyönyörködjem a te rendeléseidben szüntelen. 118 Megtapodod mindazokat, a kik rendeléseidtõl elhajolnak, mert az õ álnokságuk hazugság. 119 Mint salakot mind elveted e földnek istenteleneit, azért szeretem a te bizonyságaidat. 120 Borzad testem a tõled való félelem miatt, és félek a te ítéleteidtõl. 121 Méltányosságot és igazságot cselekedtem; ne adj át nyomorgatóimnak! 122 Légy kezes a te szolgádért az õ javára, hogy a kevélyek el ne nyomjanak engem. 123 Szemeim epekednek a te szabadításod és a te igazságod beszéde után. 124 Cselekedjél a te szolgáddal a te kegyelmességed szerint, és a te rendeléseidre taníts meg engem! 125 Szolgád vagyok, oktass, hogy megismerjem a te bizonyságaidat! 126 Ideje, hogy az Úr cselekedjék; megrontották a te törvényedet. 127 Inkább szeretem azért a te parancsolataidat, mint az aranyat, mint a legtisztább aranyat. 128 Igaznak tartom azért minden határozatodat, és a hamisságnak minden ösvényét gyûlölöm. 129 Csodálatosak a te bizonyságaid, azért az én lelkem megõrzi azokat. 130 A te beszéded megnyilatkozása világosságot ad, [és] oktatja az együgyûeket. 131 Szájamat feltátom és lihegek, mert kivánom a te parancsolataidat. 132 Tekints reám és könyörülj rajtam, a miképen szoktál a te nevednek kedvelõin. 133 Vezéreld útamat a te igéd szerint, és ne engedd, hogy valami hamisság uralkodjék rajtam! 134 Oltalmazz meg az emberek erõszakosságától, hogy megõrizzem a te határozataidat! 135 A te orczádat világosítsd meg a te szolgádon, és taníts meg a te rendeléseidre! 136 Víznek folyásai erednek az én szemeimbõl azok miatt, a kik nem tartják meg a te törvényedet. 137 Igaz vagy Uram, és a te ítéleted igazságos. 138 A te bizonyságaidat igazságban és hûségben jelentetted meg, és mindenek felett való egyenességben. 139 Buzgóságom megemészt engem, mert elfeledkeztek a te beszédedrõl az én ellenségeim. 140 Felettébb tiszta a te beszéded, és a te szolgád szereti azt. 141 Kicsiny vagyok én és megvetett, [de] a te határozataidról el nem feledkezem. 142 A te igazságod igazság örökké, és a te törvényed igaz. 143 Nyomorúság és keserûség ért engem, [de] a te parancsolataid gyönyörûségeim nékem. 144 A te bizonyságaidnak igazsága örökkévaló; oktass, hogy éljek! 145 Teljes szívbõl kiáltok hozzád, hallgass meg, Uram! megtartom a te rendeléseidet. 146 Segítségül hívlak: tarts meg engem, és megõrzöm a te bizonyságaidat. 147 Hajnal elõtt felkelek, kiáltok hozzád; a te beszédedben van reménységem. 148 Szemeim megelõzik az éjjeli õrséget, hogy a te beszédedrõl gondolkodjam. 149 Hallgasd meg az én szómat a te kegyelmességed szerint, Uram! Eleveníts meg a te jóvoltod szerint! 150 Közelgetnek [hozzám] az én gonosz háborgatóim, a kik a te törvényedtõl messze távoztak. 151 Közel vagy te, Uram! és minden te parancsolatod igazság. 152 Régtõl fogva tudom a te bizonyságaid felõl, hogy azokat örökké állandókká tetted. 153 Lásd meg az én nyomorúságomat és szabadíts meg engem; mert a te törvényedrõl nem felejtkezem el! 154 Te perelj peremben és ments meg; a te beszéded szerint eleveníts meg engem! 155 Távol van a gonoszoktól a szabadítás, mert nem törõdnek a te rendeléseiddel. 156 Nagy a te irgalmasságod, Uram! A te ítéletid szerint eleveníts meg engem. 157 Sokan vannak az én háborgatóim és üldözõim, [de] nem térek el a te bizonyságaidtól. 158 Láttam a hûteleneket és megundorodtam, hogy a te mondásodat meg nem tartják. 159 Lásd meg Uram, hogy a te határozataidat szeretem; a te kegyelmességed szerint eleveníts meg engem! 160 A te igédnek summája igazság, és a te igazságod ítélete mind örökkévaló. 161 A fejedelmek ok nélkül üldöztek engem; [de] a te igédtõl félt az én szívem. 162 Gyönyörködöm a te beszédedben, mint a ki nagy nyereséget talált. 163 A hamisságot gyûlölöm és útálom; a te törvényedet szeretem. 164 Naponként hétszer dicsérlek téged, a te igazságodnak ítéleteiért. 165 A te törvényed kedvelõinek nagy békességök van, és nincs bántódásuk. 166 Várom a te szabadításodat, oh Uram! és a te parancsolataidat cselekszem. 167 Az én lelkem megtartja a te bizonyságaidat, és azokat igen szeretem. 168 Megtartom a te határozataidat és bizonyságaidat, mert minden útam nyilván van elõtted. 169 Oh Uram! hadd szálljon az én könyörgésem a te színed elé; tégy bölcscsé engem a te igéd szerint. 170 Jusson elõdbe az én imádságom; a te beszéded szerint szabadíts meg engem! 171 Ajkaim dicséretet zengjenek, mert megtanítasz a te rendeléseidre. 172 Nyelvem a te beszédedrõl énekel, mert minden parancsolatod igaz. 173 Legyen segítségemre a te kezed, mert a te határozataidat választottam! 174 Uram! vágyódom a te szabadításod után, és a te törvényed nékem gyönyörûségem. 175 Éljen az én lelkem, hogy dicsérjen téged, és a te ítéleteid segítsenek rajtam! 176 Tévelygek, mint valami elveszett juh: keresd meg a te szolgádat; mert a te parancsolataidat nem felejtettem el!

Psalm 119 | Kutsal Kitap Yeni Çeviri IBS-fordítás (Új Károli)