Psalm 89 | IBS-fordítás (Új Károli)

1 Az Ezrahita Ethán tanítása.

2 Az Úrnak kegyelmességét hadd énekeljem örökké! Nemzetségrõl nemzetségre hirdetem a te hûséges voltodat az én számmal!

3 Mert azt mondom: Örökké megáll a te kegyelmességed, és megerõsíted a te hûséges voltodat az egekben, [mondván:]

4 Szövetséget kötöttem az én választottammal, megesküdtem Dávidnak, az én szolgámnak:

5 Mindörökké megerõsítem a te magodat, és nemzetségrõl nemzetségre megépítem a te királyi székedet. Szela.

6 És az egek dicsérik a te csodadolgodat Uram; a te hûséges voltodat is a szentek gyülekezetében.

7 Mert a felhõkben kicsoda hasonlatos az Úrhoz, [s ki] olyan, mint az Úr, az istenek fiai között?

8 Igen rettenetes Isten [õ] a szentek gyûlésében, és félelmetes mindazokra, a kik körülte vannak.

9 Uram, Seregeknek Istene! Kicsoda olyan erõs, mint te vagy Uram? És a te hûséges voltod körülvesz téged.

10 Te uralkodol a tengernek kevélységén; mikor az õ habjai felemelkednek, te csendesíted le azokat.

11 Te rontád meg Égyiptomot mintegy átdöföttet; erõs karoddal elszélesztetted ellenségeidet.

12 Tieid az egek, a föld is a tied: e világot minden benne valóval te fundáltad.

13 Az északot és a délt te teremtetted, a Thábor és a Hermon a te nevednek örvendeznek.

14 A te karod hatalommal teljes, a te kezed erõs, a te jobbod méltóságos.

15 Igazság és jogosság a te királyi székednek alapja; kegyelem és hûség jár a te orczád elõtt.

16 Boldog nép az, a mely megérti a kürt szavát; a te orczádnak világosságánál jár ez, oh Uram!

17 A te nevedben örvendeznek egész nap; és a te igazságodban felmagasztaltatnak.

18 Mert az õ erejöknek ékessége te vagy; a te jóakaratoddal emeled fel a mi szarvunkat is.

19 Mert az Úr a mi paizsunk, és Izráelnek Szentje a mi királyunk.

20 Akkor látásban szóltál a te kegyeltednek, és mondád: Segítséget adtam a vitéznek, felmagasztaltam a népbõl választottat;

21 Megtaláltam Dávidot, az én szolgámat; szent olajommal kentem fel õt,

22 A kivel állandóan vele lesz az én kezem, sõt az én karom erõsíti meg õt.

23 Nem nyomhatja õt el az ellenség, és a gonosz ember sem nyomorgatja meg õt;

24 Mert õ elõtte rontom meg az õ szorongatóit, és verem meg az õ gyûlölõit.

25 És vele lesz az én hûségem és kegyelmem, és az én nevemmel magasztaltatik fel az õ szarva.

26 És rávetem az õ kezét a tengerre, és az õ jobbját a folyóvizekre.

27 Õ így szólít engem: Atyám vagy te; én Istenem és szabadításom kõsziklája!

28 Én meg elsõszülöttemmé teszem õt [és] felebbvalóvá a föld királyainál.

29 Örökké megtartom néki az én kegyelmemet, és az én szövetségem bizonyos [marad] õ vele.

30 És az õ magvát örökkévalóvá teszem, és az õ királyi székét, mint az egeknek napjait.

31 Ha az õ fiai elhagyják az én törvényemet, és nem járnak az én végzéseim szerint;

32 Ha az én rendeléseimet megtörik, és meg nem tartják az én parancsolatimat:

33 Akkor vesszõvel látogatom meg az õ bûnöket, és vereségekkel az õ álnokságukat;

34 De az én kegyelmemet nem vonom meg tõle, és az én hûséges voltomban nem hazudom.

35 Nem töröm meg az én szövetségemet, és a mi kijött az én számból, el nem változtatom.

36 Megesküdtem egyszer az én szentségemre: vajjon megcsalhatnám-é Dávidot?

37 Az õ magva örökké megmarad, és az õ királyi széke olyan elõttem, mint a nap.

38 Megáll örökké, mint a hold, és bizonyos, mint a felhõben lévõ bizonyság. Szela.

39 De te [mégis] elvetetted és megútáltad [õt,] és megharagudtál a te felkentedre.

40 Felbontottad a te szolgáddal [kötött] szövetséget, földre tiportad az õ koronáját.

41 Lerontottad az õ kõfalait mind; romokká tetted erõsségeit.

42 Zsákmányolták õt mind az úton járók; gyalázattá lõn az õ szomszédai elõtt.

43 Felmagasztaltad az õ szorongatóinak jobbját, és megvidámítottad minden ellenségét.

44 Még fegyverének élét is elvetted, és nem segítetted õt a harczban.

45 Eltörlötted az õ fényességét, és az õ királyi székét a földre vetetted.

46 Az õ ifjúságának napjait megrövidítetted, gyalázatot borítottál reá. Szela.

47 Meddig rejtegeted még magad, oh Uram, szüntelen, [és] ég a te haragod, mint a tûz?

48 Emlékezzél meg rólam: mily [rövid] az élet! Mily semmire teremtetted te mind az embernek fiait!

49 Kicsoda oly erõs, hogy éljen és ne lásson halált [s] megszabadítsa magát a Seolnak kezébõl? Szela.

50 Hol van a te elõbbi kegyelmességed, Uram? Megesküdtél Dávidnak a te hûséges voltodra!

51 Emlékezzél meg Uram a te szolgáidnak gyalázatjokról! hogy sok népnek [gyalázatját] hordozom keblemben,

52 A melyekkel gyaláztak a te ellenségeid Uram, a melyekkel gyalázták a te felkentednek lépéseit.

53 Áldott legyen az Úr mindörökké! Ámen és Ámen.

Károli Gáspár fordításának revideált változata (1908, Public Domain)

English Standard Version

I Will Sing of the Steadfast Love of the Lord

1 A Maskil* of Ethan the Ezrahite. I will sing of the steadfast love of the Lord, forever; with my mouth I will make known your faithfulness to all generations.

2 For I said, “Steadfast love will be built up forever; in the heavens you will establish your faithfulness.”

3 You have said, “I have made a covenant with my chosen one; I have sworn to David my servant:

4 ‘I will establish your offspring forever, and build your throne for all generations.’”

5 Let the heavens praise your wonders, O Lord, your faithfulness in the assembly of the holy ones!

6 For who in the skies can be compared to the Lord? Who among the heavenly beings* is like the Lord,

7 a God greatly to be feared in the council of the holy ones, and awesome above all who are around him?

8 O Lord God of hosts, who is mighty as you are, O Lord, with your faithfulness all around you?

9 You rule the raging of the sea; when its waves rise, you still them.

10 You crushed Rahab like a carcass; you scattered your enemies with your mighty arm.

11 The heavens are yours; the earth also is yours; the world and all that is in it, you have founded them.

12 The north and the south, you have created them; Tabor and Hermon joyously praise your name.

13 You have a mighty arm; strong is your hand, high your right hand.

14 Righteousness and justice are the foundation of your throne; steadfast love and faithfulness go before you.

15 Blessed are the people who know the festal shout, who walk, O Lord, in the light of your face,

16 who exult in your name all the day and in your righteousness are exalted.

17 For you are the glory of their strength; by your favor our horn is exalted.

18 For our shield belongs to the Lord, our king to the Holy One of Israel.

19 Of old you spoke in a vision to your godly one,* and said: “I have granted help to one who is mighty; I have exalted one chosen from the people.

20 I have found David, my servant; with my holy oil I have anointed him,

21 so that my hand shall be established with him; my arm also shall strengthen him.

22 The enemy shall not outwit him; the wicked shall not humble him.

23 I will crush his foes before him and strike down those who hate him.

24 My faithfulness and my steadfast love shall be with him, and in my name shall his horn be exalted.

25 I will set his hand on the sea and his right hand on the rivers.

26 He shall cry to me, ‘You are my Father, my God, and the Rock of my salvation.’

27 And I will make him the firstborn, the highest of the kings of the earth.

28 My steadfast love I will keep for him forever, and my covenant will stand firm* for him.

29 I will establish his offspring forever and his throne as the days of the heavens.

30 If his children forsake my law and do not walk according to my rules,*

31 if they violate my statutes and do not keep my commandments,

32 then I will punish their transgression with the rod and their iniquity with stripes,

33 but I will not remove from him my steadfast love or be false to my faithfulness.

34 I will not violate my covenant or alter the word that went forth from my lips.

35 Once for all I have sworn by my holiness; I will not lie to David.

36 His offspring shall endure forever, his throne as long as the sun before me.

37 Like the moon it shall be established forever, a faithful witness in the skies.”

38 But now you have cast off and rejected; you are full of wrath against your anointed.

39 You have renounced the covenant with your servant; you have defiled his crown in the dust.

40 You have breached all his walls; you have laid his strongholds in ruins.

41 All who pass by plunder him; he has become the scorn of his neighbors.

42 You have exalted the right hand of his foes; you have made all his enemies rejoice.

43 You have also turned back the edge of his sword, and you have not made him stand in battle.

44 You have made his splendor to cease and cast his throne to the ground.

45 You have cut short the days of his youth; you have covered him with shame.

46 How long, O Lord? Will you hide yourself forever? How long will your wrath burn like fire?

47 Remember how short my time is! For what vanity you have created all the children of man!

48 What man can live and never see death? Who can deliver his soul from the power of Sheol?

49 Lord, where is your steadfast love of old, which by your faithfulness you swore to David?

50 Remember, O Lord, how your servants are mocked, and how I bear in my heart the insults* of all the many nations,

51 with which your enemies mock, O Lord, with which they mock the footsteps of your anointed.

52 Blessed be the Lord forever! Amen and Amen.

The ESV^® Bible (The Holy Bible, English Standard Version^®) copyright ©2001 by Crossway Bibles, a publishing ministry of Good News Publishers. ESV^® Text Edition: 2016. The ESV^® text has been reproduced in cooperation with and by permission of Good News Publishers. Unauthorized reproduction of this publication is prohibited. All rights reserved. The ESV^® Bible (The Holy Bible, English Standard Version^®) is adapted from the Revised Standard Version of the Bible, copyright Division of Christian Education of the National Council of the Churches of Christ in the U.S.A. All rights reserved.