Psalm 142 | IBS-fordítás (Új Károli) English Standard Version

Psalm 142 | IBS-fordítás (Új Károli)
1 Dávid tanítása; imádság a barlangban létekor. 2 Fenszóval hívom az Urat, fenszóval könyörgök az Úrhoz. 3 Kiöntöm elõtte panaszomat, kitárom elõtte nyomorúságomat, 4 Mikor elcsügged bennem a lelkem. Te pedig tudod az én ösvényemet, hogy az úton, a melyen járok, tõrt hánytak elém. 5 Tekints jobbra és lásd meg, hogy senki sincsen, a ki ismerne; nincsen számomra menedék; senki sem tudakozódik felõlem. 6 Hívlak téged, oh Uram; [s ezt] mondom: Te vagy oltalmam [és] örökségem az élõknek földén; 7 Figyelmezz esedezésemre, mert igen nyomorult vagyok! Szabadíts meg engem üldözõimtõl, mert hatalmasabbak nálamnál! 8 Vezesd ki lelkemet a börtönbõl, hogy magasztaljam a te nevedet! Az igazak vegyenek engem körül, mikor jól teszel majd velem.

Károli Gáspár fordításának revideált változata (1908, Public Domain)

English Standard Version

You Are My Refuge

1 A Maskil* of David, when he was in the cave. A Prayer. With my voice I cry out to the Lord; with my voice I plead for mercy to the Lord. 2 I pour out my complaint before him; I tell my trouble before him. 3 When my spirit faints within me, you know my way! In the path where I walk they have hidden a trap for me. 4 Look to the right and see: there is none who takes notice of me; no refuge remains to me; no one cares for my soul. 5 I cry to you, O Lord; I say, “You are my refuge, my portion in the land of the living.” 6 Attend to my cry, for I am brought very low! Deliver me from my persecutors, for they are too strong for me! 7 Bring me out of prison, that I may give thanks to your name! The righteous will surround me, for you will deal bountifully with me.