Psalm 10 | IBS-fordítás (Új Károli) English Standard Version

✕

Anmelden
... und alle Funktionen nutzen!
Psalm 10 | IBS-fordítás (Új Károli)
1 Uram, miért állasz távol? Miért rejtõzöl el a szükség idején? 2 A gonosznak kevélysége miatt sanyarog a szegény. Essenek foglyul a cseleknek, a miket koholtak. 3 Mert dicsekszik a gonosz az õ lelkének kivánságával, és a fösvény megveti és szidja az Urat. 4 A gonosz az õ haragos kevélységében senkit sem tudakoz; nincs Isten, ez minden gondolatja. 5 Szerencsések az õ útai minden idõben; messze vannak tõle ítéleteid, elfújja minden ellenségét. 6 Azt mondja szívében: Nem rendülök meg soha örökké, mert nem [esem] bajba. 7 Szája telve átkozódással, csalárdsággal és erõszakossággal; nyelve alatt hamisság és álnokság. 8 Az utczák zugaiban lappang, a rejtekhelyeken megöli az ártatlant, szemei lesnek az ügyefogyottra. 9 Leselkedik a rejtekhelyen, leselkedik, mint az oroszlán az õ barlangjában, hogy elragadja a szegényt; elragadja a szegényt, mihelyt hálójába foghatja azt. 10 Lenyomja, tiporja, és erejétõl elesnek az ügyefogyottak. 11 Azt mondja szívében: Elfelejtkezett Isten, elrejtette arczát: nem is látott soha! 12 Kelj fel Úr-Isten, emeld fel kezedet; ne feledkezzél el a szegényekrõl! 13 Miért szidja Istent a gonosz? [Miért] mondja szívében: Nem keresed [rajta.] 14 Te látod [ezt,] mert te megnézed a hamisságot és a fájdalmat, hogy rávessed kezed. Te reád hagyja magát az ügyefogyott, az árvának is te vagy segedelme. 15 Törd össze a gonosznak karját; és keressed a rosszon az õ gonoszságát, míg már nem találsz. 16 Az Úr király mindenha és mindörökké; a pogányok kivesznek az õ földjérõl. 17 A szegények kivánságát meghallgatod, oh Uram! Megerõsíted szívöket, füleiddel figyelmezel, 18 Hogy ítéletet tégy az árvának és nyomorodottnak, hogy többé már ne rettentsen a földbõl való ember.

Károli Gáspár fordításának revideált változata (1908, Public Domain)

English Standard Version

Why Do You Hide Yourself?

1 Why, O Lord, do you stand far away? Why do you hide yourself in times of trouble? 2 In arrogance the wicked hotly pursue the poor; let them be caught in the schemes that they have devised. 3 For the wicked boasts of the desires of his soul, and the one greedy for gain curses* and renounces the Lord. 4 In the pride of his face* the wicked does not seek him;* all his thoughts are, “There is no God.” 5 His ways prosper at all times; your judgments are on high, out of his sight; as for all his foes, he puffs at them. 6 He says in his heart, “I shall not be moved; throughout all generations I shall not meet adversity.” 7 His mouth is filled with cursing and deceit and oppression; under his tongue are mischief and iniquity. 8 He sits in ambush in the villages; in hiding places he murders the innocent. His eyes stealthily watch for the helpless; 9 he lurks in ambush like a lion in his thicket; he lurks that he may seize the poor; he seizes the poor when he draws him into his net. 10 The helpless are crushed, sink down, and fall by his might. 11 He says in his heart, “God has forgotten, he has hidden his face, he will never see it.” 12 Arise, O Lord; O God, lift up your hand; forget not the afflicted. 13 Why does the wicked renounce God and say in his heart, “You will not call to account”? 14 But you do see, for you note mischief and vexation, that you may take it into your hands; to you the helpless commits himself; you have been the helper of the fatherless. 15 Break the arm of the wicked and evildoer; call his wickedness to account till you find none. 16 The Lord is king forever and ever; the nations perish from his land. 17 O Lord, you hear the desire of the afflicted; you will strengthen their heart; you will incline your ear 18 to do justice to the fatherless and the oppressed, so that man who is of the earth may strike terror no more.