Sprüche 5 | IBS-fordítás (Új Károli)
1 Fiam! az én bölcseségemre figyelmezz, az én értelmemre hajtsd a te füledet,2 Hogy megtartsd a meggondolást, és a tudományt a te ajakid megõrizzék.3 Mert színmézet csepeg az idegen asszony ajka, és símább az olajnál az õ ínye.4 De annak vége keserû, mint az üröm, éles, mint a kétélû tõr.5 Az õ lábai a halálra mennek, az õ léptei a sírba törekszenek.6 Az életnek útát hogy ne követhesse, ösvényei változókká lettek, a nélkül, hogy õ eszébe venné.7 Most azért, fiaim, hallgassatok engem, és ne távozzatok el számnak beszéditõl!8 Távoztasd el attól útadat, és ne közelgess házának ajtajához,9 Hogy másoknak ne add a te ékességedet, és esztendeidet a kegyetlennek;10 Hogy ne az idegenek teljenek be a te marháiddal, és a te keresményed más házába ne [jusson.]11 Hogy nyögnöd kelljen [élet]ed végén, a mikor megemésztetik a te húsod és a te tested,12 És azt kelljen mondanod: miképen gyûlöltem az erkölcsi tanítást, és a fenyítéket útálta az én elmém,13 És nem hallgattam az én vezetõim szavát, és az én tanítóimhoz nem hajtottam fülemet!14 Kevés híja volt, hogy minden gonoszságba nem merültem a gyülekezetnek és községnek közepette!15 Igyál vizet a te kútadból, és a te forrásod közepibõl folyóvizet.16 Kifolyjanak-é a te forrásid, az utczákra a te vized folyásai?17 Egyedül tied legyenek, és nem az idegenekéi veled.18 Legyen a te forrásod áldott, és örvendezz a te ifjúságod feleségének.19 A szerelmes szarvas, és kedves zerge; az õ emlõi elégítsenek meg téged minden idõben, az õ szerelmében gyönyörködjél szüntelen.20 És miért bujdosnál, fiam, az idegen után, és ölelnéd keblét az idegennek?21 Mert az Úrnak szemei elõtt vannak mindenkinek útai, és minden ösvényeit õ rendeli.22 A maga álnokságai fogják meg az istentelent, és a saját bûnének köteleivel kötöztetik meg.23 Õ meghal fenyíték híján, és bolondságának sokasága miatt támolyog.
English Standard Version
Warning Against Adultery
1My son, be attentive to my wisdom; incline your ear to my understanding,2that you may keep discretion, and your lips may guard knowledge.3For the lips of a forbidden* woman drip honey, and her speech* is smoother than oil,4but in the end she is bitter as wormwood, sharp as a two-edged sword.5Her feet go down to death; her steps follow the path to* Sheol;6she does not ponder the path of life; her ways wander, and she does not know it.7And now, O sons, listen to me, and do not depart from the words of my mouth.8Keep your way far from her, and do not go near the door of her house,9lest you give your honor to others and your years to the merciless,10lest strangers take their fill of your strength, and your labors go to the house of a foreigner,11and at the end of your life you groan, when your flesh and body are consumed,12and you say, “How I hated discipline, and my heart despised reproof!13I did not listen to the voice of my teachers or incline my ear to my instructors.14I am at the brink of utter ruin in the assembled congregation.”15Drink water from your own cistern, flowing water from your own well.16Should your springs be scattered abroad, streams of water in the streets?17Let them be for yourself alone, and not for strangers with you.18Let your fountain be blessed, and rejoice in the wife of your youth,19a lovely deer, a graceful doe. Let her breasts fill you at all times with delight; be intoxicated* always in her love.20Why should you be intoxicated, my son, with a forbidden woman and embrace the bosom of an adulteress?*21For a man’s ways are before the eyes of the Lord, and he ponders* all his paths.22The iniquities of the wicked ensnare him, and he is held fast in the cords of his sin.23He dies for lack of discipline, and because of his great folly he is led astray.
Diese Website verwendet Cookies, um Ihnen die bestmögliche Nutzererfahrung bieten zu können.