1 Az éneklõmesternek az altashétre; Dávid miktámja; mikor Saul elõl a barlangba menekült.2 Könyörülj rajtam, oh Isten könyörülj rajtam, mert benned bízik az én lelkem; és szárnyaid árnyékába menekülök, a míg elvonulnak a veszedelmek.3 A magasságos Istenhez kiáltok; Istenhez, a ki jót végez felõlem.4 Elküld a mennybõl és megtart engem: meggyalázza az engem elnyelõt. Szela. Elküldi Isten az õ kegyelmét és hûségét.5 Az én lelkem oroszlánok között van, tûzokádók között fekszem; emberek között, a kiknek foguk dárda és nyilak, nyelvök pedig éles szablya.6 Magasztaltassál fel az egek felett, oh Isten! Mind az egész földön legyen a te dicsõséged!7 Hálót készítettek lábaimnak, lelkem meggörnyedett; vermet ástak én elõttem, de õk estek abba. Szela.8 Kész az én szívem, oh Isten, kész az én szívem; hadd énekeljek és zengedezzek!9 Serkenj fel én dicsõségem, serkenj fel te lant és hárfa, hadd költsem fel a hajnalt!10 Hálát adok néked, én Uram, a népek között, és zengedezek néked a nemzetek között.11 Mert nagy az egekig a te kegyelmed, és a felhõkig a te hûséged.12 Magasztaltassál fel az egek felett, oh Isten! Mind az egész földön legyen a te dicsõséged!