IBS-fordítás (Új Károli) (39 Treffer)

1Mo 46,13 Izsakhár fiai pedig: Thóla, Puvah, Jób és Simrón. Hi 1,1 Vala Úz földén egy ember, a kinek Jób vala a neve. Ez az ember feddhetetlen, igaz, istenfélõ vala és bûn-gyûlölõ. Hi 1,5 Mikor pedig a vendégség napjai sorra lejártak vala, elkülde értök Jób és megszentelé õket, és jóreggel felserkene és áldozik vala égõáldozattal mindnyájuk száma szerint; mert ezt mondja vala Jób: Hátha vétkeztek az én fiaim és gonoszt gondoltak az Isten ellen az õ szivökben! Így cselekedik vala Jób minden napon. Hi 1,9 Felele pedig az Úrnak a Sátán, és monda: Avagy ok nélkül féli-é Jób az Istent? Hi 1,20 Akkor felkele Jób, megszaggatá köntösét, megberetválá a fejét, és a földre esék és leborula. Hi 1,22 Mindezekben nem vétkezék Jób, és Isten ellen semmi illetlent nem cselekedék. Hi 2,10 Õ pedig monda néki: Úgy szólsz, mint szól egy a bolondok közül. Ha már a jót elvettük Istentõl, a rosszat nem vennõk-é el? Mindezekben sem vétkezék Jób az õ ajkaival. Hi 3,1 Ezután megnyitá Jób az õ száját, és megátkozá az õ napját. Hi 3,2 És szóla Jób, és monda: Hi 6,1 Jób pedig felele, és monda: Hi 9,1 Felele pedig Jób, és monda: Hi 12,1 Felele erre Jób, és monda: Hi 16,1 Felele pedig Jób, és monda: Hi 19,1 Felele pedig Jób, és monda: Hi 21,1 Felele pedig Jób, és monda: Hi 23,1 Felele pedig Jób, és monda: Hi 26,1 Jób pedig felele, és monda: Hi 27,1 Jób pedig folytatá az õ beszédét, monda: Hi 29,1 Jób pedig folytatá az õ beszédét, és monda: Hi 31,40 Búza helyett tövis teremjen és árpa helyett konkoly! Itt végzõdnek a Jób beszédei. Hi 32,2 Haragra gerjede Elihu, a Barakeél fia, a ki Búztól való vala, a Rám nemzetségébõl. Jób ellen gerjedt föl haragja, mivel az igazabbnak tartotta magát Istennél. Hi 33,1 No azért halld meg csak Jób az én szavaimat, és vedd füledbe minden beszédemet! Hi 33,31 Figyelj Jób, [és] hallgass meg engem; hallgass, hadd szóljak én! Hi 34,5 Mert Jób azt mondá: Igaz vagyok, de Isten megtagadja igazságomat. Hi 34,7 Melyik ember olyan, mint Jób, a ki iszsza a csúfolást, mint a vizet. Hi 34,35 Jób tudatlanul szól, és szavai megfontolás nélkül valók. Hi 34,36 Óh, bárcsak megpróbáltatnék Jób mind végiglen, a miért úgy felel, mint az álnok emberek! Hi 35,16 Azért tátja fel Jób hívságra a száját, [és] szaporítja a szót értelem nélkül. Hi 37,13 Vedd ezt füledbe Jób, állj meg és gondold meg az Istennek csudáit. Hi 39,36 És szóla Jób az Úrnak, és monda: Hi 42,1 Jób pedig felele az Úrnak, és monda: Hi 42,7 Miután pedig e szavakat mondotta vala az Úr Jóbnak, szóla a Témánból való Elifáznak: Haragom felgerjedt ellened és két barátod ellen, mert nem szóltatok felõlem igazán, mint az én szolgám, Jób. Hi 42,8 Most azért vegyetek magatokhoz hét tulkot és hét kost, és menjetek el az én szolgámhoz Jóbhoz, és áldozzatok magatokért égõáldozatot; Jób pedig, az én szolgám, imádkozzék ti érettetek; mert csak az õ személyére tekintek, hogy retteneteset ne cselekedjem veletek, mivelhogy nem szóltatok felõlem igazán, mint az én szolgám Jób. Hi 42,12 Az Úr pedig jobban megáldá a Jób [életének] végét, mint kezdetét, mert lõn néki tizennégyezer juha, hatezer tevéje, ezer igás ökre és ezer szamara. Hi 42,15 És nem találtatnak vala olyan szép leányok, mint a Jób leányai, abban az egész tartományban, és az õ atyjok örökséget is ada nékik az õ fiútestvéreik között. Hi 42,16 Jób pedig él vala ezután száznegyven esztendeig, és látja vala az õ fiait és unokáit negyedízig. Hi 42,17 És meghala Jób jó vénségben és betelve az élettel. Hes 14,14 És ha volna ez a három férfiú benne: Noé, Dániel és Jób: akkor õk az õ igazságukkal a magok lelkét megszabadítanák, azt mondja az Úr Isten. Hes 14,20 S Noé, Dániel és Jób benne volna: élek én, az Úr Isten mondja, nem szabadítanának meg sem fiat, sem leányt; õk igazságukkal csak a magok lelkét szabadítanák meg.