1Ya RAB, sana sığınıyorum. Utandırma beni hiçbir zaman! Adaletinle kurtar beni!2Kulak ver bana, Çabuk yetiş, kurtar beni; Bir kaya ol bana sığınmam için, Güçlü bir kale ol kurtulmam için!3Madem kayam ve kalem sensin, Öncülük et, yol göster bana Kendi adın uğruna.4Bana kurdukları tuzaktan uzak tut beni, Çünkü sığınağım sensin.5Ruhumu ellerine bırakıyorum, Ya RAB, sadık Tanrı, kurtar beni.6Değersiz putlara bel bağlayanlardan tiksinirim, RAB'be güvenirim ben.7Sadakatinden ötürü sevinip coşacağım, Çünkü düşkün halimi görüyor, Çektiğim sıkıntıları biliyorsun,8Beni düşman eline düşürmedin, Bastığım yerleri genişlettin.9Acı bana, ya RAB, sıkıntıdayım, Üzüntü gözümü, canımı, içimi kemiriyor.10Ömrüm acıyla, Yıllarım iniltiyle tükeniyor, Suçumdan ötürü gücüm zayıflıyor, Kemiklerim eriyor.11Düşmanlarım yüzünden rezil oldum, Özellikle komşularıma. Tanıdıklarıma dehşet salar oldum; Beni sokakta görenler benden kaçar oldu.12Gönülden çıkmış bir ölü gibi unutuldum, Kırılmış bir çömleğe döndüm.13Birçoğunun fısıldaştığını duyuyorum, Her yer dehşet içinde, Bana karşı anlaştılar, Canımı almak için düzen kurdular.14Ama ben sana güveniyorum, ya RAB, ‹‹Tanrım sensin!›› diyorum.15Hayatım senin elinde, Kurtar beni düşmanlarımın pençesinden, Ardıma düşenlerden.16Yüzün kulunu aydınlatsın, Sevgi göster, kurtar beni!17Utandırma beni, ya RAB, sana sesleniyorum; Kötüler utansın, ölüler diyarında sesleri kesilsin.18Sussun o yalancı dudaklar; Doğru insana karşı Gururla, tepeden bakarak, Küçümseyerek konuşan dudaklar.19İyiliğin ne büyüktür, ya RAB, Onu senden korkanlar için saklarsın, Herkesin gözü önünde, Sana sığınanlara iyi davranırsın.20İnsanların düzenlerine karşı, Koruyucu huzurunla üzerlerine kanat gerersin; Saldırgan dillere karşı Onları çardağında gizlersin.21RAB'be övgüler olsun, Kuşatılmış bir kentte Sevgisini bana harika biçimde gösterdi.22Telaş içinde demiştim ki, ‹‹Huzurundan atıldım!›› Ama yardıma çağırınca seni, Yalvarışımı işittin.23RAB'bi sevin, ey O'nun sadık kulları! RAB kendisine bağlı olanları korur, Büyüklenenlerin ise tümüyle hakkından gelir.24Ey RAB'be umut bağlayanlar, Güçlü ve yürekli olun!
IBS-fordítás (Új Károli)
1 Az éneklõmesternek, Dávid zsoltára.2 Te benned bíztam, Uram! Ne szégyenüljek meg soha; igazságoddal szabadíts meg engem.3 Hajtsd hozzám füledet, hamar szabadíts meg; légy nékem erõs kõszálam, erõdített házam, hogy megtarts engem.4 Mert kõsziklám és védõváram vagy te; vezess hát engem a te nevedért és vezérelj engemet.5 Ments ki engem a hálóból, a melyet titkon vetettek nékem; hiszen te vagy az én erõsségem.6 Kezedre bízom lelkemet, te váltasz meg engemet, oh Uram, hûséges Isten.7 Gyûlölöm a hazug hiúságok híveit, és az Úrban bízom én.8 Hadd vigadjak és örüljek a te kegyelmednek, a miért meglátod nyomorúságomat [és] megismered a háborúságokban lelkemet;9 És nem rekesztesz be engem ellenség kezébe, [sõt] tágas térre állatod lábaimat.10 Könyörülj rajtam, Uram, mert szorongattatom; elsenyved a búbánat miatt szemem, lelkem, testem.11 Mert bánatban enyészik életem, és sóhajtásban [múlnak] éveim; bûnöm miatt roskadoz erõm, és kiasznak csontjaim.12 Temérdek üldözõm miatt csúfsággá lettem, kivált szomszédaimé, és ismerõseimnek félelmévé; a kik az utczán látnak, elfutnak tõlem.13 Töröltettem, akár a halott, az emlékezetbõl; olyanná lettem, mint az elroshadt edény.14 Mert hallottam sokak rágalmát, iszonyatosságot mindenfelõl, a mint együtt tanácskoztak ellenem, és tervezték, hogy elrabolják lelkemet.15 De én benned bízom, Uram! Azt mondom: Te vagy Istenem.16 Életem ideje kezedben van: szabadíts meg ellenségeim kezébõl és üldözõimtõl.17 Világosítsd meg orczádat a te szolgádon, tarts meg engem jóvoltodból.18 Uram, ne szégyenüljek meg, mivelhogy hívlak téged; a gonoszok szégyenüljenek meg [és] pusztuljanak a Seolba.19 A hazug ajkak némuljanak el, a melyek vakmerõen szólnak az igaz ellen, kevélységgel és megvetéssel.20 Mily bõséges a te jóságod, a melyet fentartasz a téged félõknek, [és] megbizonyítasz a te benned bízókon az emberek fiai elõtt.21 Elrejted õket a te orczádnak rejtekében az emberek zendülései elõl; sátorban õrzöd õket a perpatvarkodó nyelvektõl.22 Áldott az Úr, hogy csodálatossá tette kegyelmét rajtam, mint egy megerõsített városon!23 Én ugyan azt gondoltam ijedtemben: Elvettettem szemeid elõl; de mégis, meghallgattad esedezéseimnek szavát, mikor kiáltottam hozzád.24 Szeressétek az Urat mind ti õ kedveltjei; a híveket megõrzi az Úr és bõven megfizet a kevélyen cselekvõknek!25 Legyetek erõsek és bátorodjék a ti szívetek mindnyájan, a kik várjátok az Urat!
Diese Website verwendet Cookies, um Ihnen die bestmögliche Nutzererfahrung bieten zu können.