Psalm 144 | Kutsal Kitap Yeni Çeviri IBS-fordítás (Új Károli)

Psalm 144 | Kutsal Kitap Yeni Çeviri

144. Mezmur

Davut'un mezmuru

1 Ellerime vuruşmayı, Parmaklarıma savaşmayı öğreten Kayam RAB'be övgüler olsun! 2 O'dur benim vefalı dostum, kalem, Kurtarıcım, kulem, Kalkanım, O'na sığınırım; O'dur halkları bana boyun eğdiren! 3 Ya RAB, insan ne ki, onu gözetesin, İnsan soyu ne ki, onu düşünesin? 4 İnsan bir soluğu andırır, Günleri geçici bir gölge gibidir. 5 Ya RAB, gökleri yar, aşağıya in, Dokun dağlara, tütsünler. 6 Şimşek çaktır, dağıt düşmanı, Savur oklarını, şaşkına çevir onları. 7 Yukarıdan elini uzat, kurtar beni; Çıkar derin sulardan, Al eloğlunun elinden. 8 Onların ağzı yalan saçar, Sağ ellerini kaldırır, yalan yere ant içerler. 9 Ey Tanrı, sana yeni bir ezgi söyleyeyim, Seni on telli çenkle, ilahilerle öveyim. 10 Sensin kralları zafere ulaştıran, Kulun Davut'u kötülük kılıcından kurtaran. 11 Kurtar beni, özgür kıl Eloğlunun elinden. Onların ağzı yalan saçar, Sağ ellerini kaldırır, yalan yere ant içerler. 12 O zaman gençliğinde Sağlıklı yetişen fidan gibi olacak oğullarımız, Sarayın oymalı sütunları gibi olacak kızlarımız. 13 Her türlü ürünle dolup taşacak ambarlarımız; Binlerce, on binlerce yavrulayacak Çayırlarda davarlarımız. 14 Semiz olacak sığırlarımız; Surlarımıza gedik açılmayacak, İnsanlarımız sürgün edilmeyecek, Meydanlarımızda feryat duyulmayacak! 15 Ne mutlu bunlara sahip olan halka! Ne mutlu Tanrısı RAB olan halka!

Eskı Antlaşma © The Bible Society in Turkey 2001 Yeni Antlaşma © The Translation Trust 1987, 1994, 2001 Written permission is required from the copyright holders to use part or all of the text for purposes other than personal study.

IBS-fordítás (Új Károli)
1 Dávidé. &Áldott az Úr, az én kõváram, a ki hadakozásra tanítja kezemet, [s] viadalra az én ujjaimat. 2 Jóltevõm és megoltalmazóm, mentõváram és szabadítóm nékem; paizsom, és az, a kiben én bízom: õ veti alám népemet. 3 Uram! Micsoda az ember, hogy tudsz felõle, és az embernek fia, hogy gondod van reá? 4 Olyan az ember, mint a lehellet; napjai, mint az átfutó árnyék. 5 Uram, hajlítsd meg egeidet és szállja alá; illesd meg a hegyeket, hogy füstölögjenek! 6 Lövelj villámot és hányd szerte õket; bocsásd ki nyilaidat és vedd el eszöket. 7 Nyújtsd le kezeidet a magasból; ragadj ki és ments meg engem a nagy vizekbõl, az idegen-fiak kezébõl; 8 A kiknek szájok hazugságot beszél, s jobb kezök a hamisság jobb keze. 9 Isten! Új éneket éneklek néked; tízhúrú hangszerrel zengedezlek téged; 10 Ki segítséget ád a királyoknak, [s] megmenti Dávidot, az õ szolgáját a gonosz szablyától. 11 Ragadj ki és ments meg engem az idegen-fiak kezébõl, a kiknek szájok hazugságot beszél, s jobbkezök a hamisság jobbkeze. 12 Hogy fiaink olyanok legyenek, mint a plánták, nagyokká nõve ifjú korukban; leányaink, mint a templom mintájára kifaragott oszlopok. 13 Legyenek telve tárházaink, eledelt eledelre szolgáltassanak; juhaink százszorosodjanak, ezerszeresedjenek a mi legelõinken. 14 Ökreink megrakodva legyenek; sem betörés, sem kirohanás, sem kiáltozás ne legyen a mi utczáinkon. 15 Boldog nép az, a melynek így van dolga; boldog nép az, a melynek az Úr az õ Istene.