Johannes 21 | Noua Traducere Românească

Isus li Se arată câtorva ucenici la Marea Tiberiadei

1 După aceea, Isus li S‑a arătat din nou ucenicilor, la Marea Tiberiadei*. El S‑a arătat astfel: 2 Simon Petru, Toma – cel numit „Didymos“* –, Natanael din Cana Galileei, fiii* lui Zebedei și alți doi dintre ucenicii lui Isus, erau împreună. 3 Simon Petru le‑a zis: – Mă duc să pescuiesc. Ei i‑au zis: – Venim și noi cu tine. Au ieșit și s‑au urcat într‑o barcă, dar în noaptea aceea n‑au prins nimic. 4 Când se făcuse deja dimineață, Isus stătea pe țărm. Ucenicii însă nu știau că este Isus. 5 El le‑a zis: – Copilași, nu aveți ceva pește de mâncare? Ei I‑au răspuns: – Nu. 6 El le‑a zis: – Aruncați năvodul în partea dreaptă a bărcii și veți găsi! L‑au aruncat și nu l‑au mai putut trage din cauza mulțimii peștilor. 7 Atunci ucenicul pe care‑l iubea Isus* i‑a zis lui Petru: „Este Domnul!“ Auzind că este Domnul, Simon Petru și‑a pus haina pe el, pentru că era dezbrăcat, și s‑a aruncat în mare. 8 Ceilalți ucenici au venit cu barca, trăgând năvodul cu pești, căci nu era departe de țărm, cam la două sute de coți* doar. 9 Când au coborât pe uscat, au văzut un foc de cărbuni, pește pus deasupra și pâine. 10 Isus le‑a zis: – Aduceți din peștii pe care i‑ați prins acum! 11 Simon Petru s‑a urcat în barcă și a tras năvodul la țărm, plin cu o sută cincizeci și trei de pești mari. Deși erau atât de mulți, năvodul nu s‑a rupt. 12 Isus le‑a zis: – Veniți și luați micul dejun! Niciunul dintre ucenici nu îndrăznea să‑L întrebe: „Cine ești?“, pentru că știau că este Domnul. 13 Isus S‑a apropiat, a luat pâinea și le‑a dat‑o. La fel a făcut și cu peștele. 14 Aceasta era deja a treia oară când Isus li Se arăta ucenicilor Săi după ce fusese înviat dintre cei morți.

Isus și Petru

15 După ce au luat micul dejun, Isus l‑a întrebat pe Simon Petru: – Simone, fiul lui Ioan, Mă iubești tu mai mult decât aceștia? El I‑a răspuns: – Da, Doamne, Tu știi că Te iubesc! Isus i‑a zis: – Paște mieii Mei! 16 L‑a întrebat din nou, a doua oară: – Simone, fiul lui Ioan, Mă iubești? El I‑a răspuns: – Da, Doamne, Tu știi că Te iubesc! Isus i‑a zis: – Păstorește oile Mele! 17 L‑a întrebat a treia oară: – Simone, fiul lui Ioan, Mă iubești? Petru s‑a întristat pentru că‑i zisese a treia oară: „Mă iubești?“ și I‑a răspuns: – Doamne, Tu le știi pe toate, Tu știi că Te iubesc! Isus i‑a zis: – Paște oile Mele! 18 Adevărat, adevărat îți spun că, atunci când erai mai tânăr, tu însuți te încingeai și mergeai unde voiai. Însă, când vei îmbătrâni, îți vei întinde mâinile și altcineva te va încinge și te va duce unde nu vei voi. 19 A spus acestea ca să arate cu ce fel de moarte Îl va proslăvi Petru pe Dumnezeu. Apoi i‑a zis: – Urmează‑Mă!

Isus și ucenicul iubit

20 Petru s‑a întors și l‑a văzut venind după ei pe ucenicul pe care‑l iubea Isus*, acela care, la cină, se rezemase pe pieptul* lui Isus și‑L întrebase: „Doamne, cine este cel ce Te va trăda?“ 21 Văzându‑l, Petru L‑a întrebat pe Isus: – Doamne, dar cu acesta ce va fi? 22 Isus i‑a răspuns: – Dacă vreau ca el să rămână până vin Eu, ce te privește pe tine?! Tu urmează‑Mă! 23 Din cauza aceasta s‑a răspândit zvonul printre frați că acel ucenic nu va muri. Dar Isus nu‑i spusese că nu va muri, ci: „Dacă vreau ca el să rămână până vin Eu, ce te privește pe tine?!“ 24 Acesta este ucenicul care mărturisește cu privire la aceste lucruri și care a scris aceste lucruri. Și știm că mărturia lui este adevărată. 25 Mai sunt multe alte lucruri pe care le‑a făcut Isus, care, dacă ar fi fost scrise fiecare, cred că nici chiar lumea însăși n‑ar fi avut loc pentru cărțile care s‑ar fi scris.

Újszövetség: élet, igazság és világosság

Jézus megjelenik a Tibériás-tengernél: a nagy halfogás

1 Ezek után ismét megjelentette magát Jézus a tanítványoknak a Tibériás-tengernél. Így jelent meg: 2 Együtt voltak Simon Péter és Tamás, akit Ikernek hívtak, Nátánáel, a galileai Kánából és Zebedeus fiai és másik kettő is az ő tanítványai közül. 3 Mondta nekik Simon Péter: „Elmegyek halászni.“ Ők erre ezt mondták neki: „Elmegyünk mi is veled.“ Elmentek, és azonnal hajóra szálltak, de azon az éjszakán nem fogtak semmit. 4 Mikor pedig immár reggel lett, megállt Jézus a parton, a tanítványok azonban nem ismerték meg, hogy Jézus van ott. 5 Jézus pedig ezt mondta: „Fiaim! Van-e valami ennivalótok?“ Így feleltek neki: „Nincsen!“ 6 Ő pedig ezt mondta nekik: „Vessétek ki a hálót a hajónak jobb oldala felől, és találtok.“ Oda vetették ki tehát, de kivonni már nem bírták a rengeteg hal miatt. 7 Az a tanítvány pedig, akit Jézus szeretett, így szólt Péternek: „Az Úr van ott!“ Simon Péter pedig, amikor meghallotta, hogy ott van az Úr, magára vette az ingét (mert mezítelen volt), és bevetette magát a tengerbe. 8 A többi tanítvány pedig a hajón ment (mert nem messze voltak a parttól, hanem mintegy kétszáz könyöknyire), és kivonták a hálót a halakkal. 9 Amint azért a partra kiszálltak, látják, hogy parázs van ott, rajta hal és kenyér. 10 Jézus ezt mondta nekik: „Hozzatok a halakból, amelyeket most fogtatok.“ 11 Simon Péter beszállt, és kivonta a hálót a partra, amely tele volt nagy halakkal, százötvenhárommal, és noha ennyi volt, nem szakadozott a háló. 12 Jézus erre azt mondta nekik: „Gyertek, ebédeljetek.“ A tanítványok közül pedig senki sem merte tőle megkérdezni: „Ki vagy te?“ Mivelhogy tudták, hogy az Úr ő. 13 Odament tehát Jézus, vette a kenyeret, és adta nekik; és hasonlóképpen a halat is. 14 Ekkor már harmadszor jelent meg Jézus a tanítványainak, miután feltámadt a halálból.

Jézus kérdése Péterhez, Péter megbízatása

15 Mikor aztán megebédeltek, Jézus ezt mondta Simon Péternek: „Simon, Jóna fia, jobban szeretsz-e engem ezeknél?“ Mondta neki: „Igen, Uram, te tudod, hogy szeretlek téged!“ Jézus azt mondta neki: „Legeltesd az én bárányaimat!“ 16 Másodszor is mondta neki: „Simon, Jóna fia, szeretsz-e engem?“ Mondta neki: „Igen, Uram, te tudod, hogy én szeretlek téged.“ Jézus ezt mondta neki: „Őrizd az én juhaimat!“ 17 Harmadszor is mondta neki: „Simon, Jóna fia, szeretsz-e engem?“ Megszomorodott Péter, hogy harmadszor is mondta neki: „Szeretsz-e engem?“ És mondta neki: „Uram, te mindent tudsz, te tudod, hogy én szeretlek téged.“ Jézus azt mondta neki: „Legeltesd az én juhaimat! 18 Bizony, bizony mondom néked, amikor ifjabb voltál, felövezted magadat, és oda mentél, ahova akartál, mikor pedig megöregszel, kinyújtod a kezedet, más övez fel téged, és oda visz, ahova nem akarod.“ 19 Ezt pedig azért mondta, hogy jelezze, milyen halállal dicsőíti majd meg az Istent. És ezt mondva, így szólt hozzá: „Kövess engem!“

Jézus szava Péter és a szeretett tanítvány sorsáról

20 Péter pedig megfordulva, látja, hogy követi az a tanítvány, akit szeretett Jézus, aki a vacsora közben is az ő keblén nyugodott, és mondta: „Uram! Ki az, aki elárul téged?“ 21 Őt látva Péter, mondta Jézusnak: „Uram, ezzel pedig mi lesz?“ 22 Jézus ezt mondta neki: „Ha akarom, hogy ő megmaradjon, amíg eljövök, mi közöd hozzá? Te kövess engem!“ 23 Elterjedt tehát e beszéd az atyafiak között, hogy az a tanítvány nem hal meg. Pedig Jézus nem azt mondta neki, hogy nem hal meg, hanem ezt: „Ha akarom, hogy megmaradjon, amíg eljövök, mi közöd hozzá?“

Az evangélium írója. Befejezés

24 Ez az a tanítvány, aki bizonyságot tesz ezekről, és aki megírta ezeket, és tudjuk, hogy az ő bizonyságtétele igaz. 25 De van sok egyéb is, amiket Jézus cselekedett, amelyeket, ha egyenként megírnák, úgy vélem, hogy maga a világ sem fogadhatná be a könyveket, amelyeket megírtak. Ámen.

Johannes 21 | Noua Traducere Românească Újszövetség: élet, igazság és világosság