Johannes 18 | Noua Traducere Românească

Arestarea lui Isus

1 După ce a spus aceste lucruri, Isus a plecat împreună cu ucenicii Lui dincolo de uedul* Chidron, unde era o grădină. El și ucenicii Lui au intrat în ea. 2 Iuda, cel care L‑a trădat, cunoștea și el acel loc, pentru că Isus Se întâlnise adesea cu ucenicii Săi acolo. 3 Prin urmare, Iuda a luat o cohortă* și niște gărzi de‑ale conducătorilor preoților și de‑ale fariseilor, și au venit acolo cu candele, torțe și arme. 4 Isus, știind tot ce urmează să I se întâmple, a ieșit și i‑a întrebat: – Pe cine căutați? 5 Ei I‑au răspuns: – Pe Isus nazarineanul! El le‑a zis: – Eu sunt! Iuda, cel care L‑a trădat, stătea și el împreună cu ei. 6 Când Isus le‑a zis: „Eu sunt!“, ei s‑au dat înapoi și au căzut la pământ. 7 El i‑a întrebat din nou: – Pe cine căutați? Ei I‑au zis: – Pe Isus nazarineanul! 8 Isus a răspuns: – V‑am spus că Eu sunt. Deci, dacă pe Mine Mă căutați, lăsați‑i pe aceștia să se ducă! 9 Aceasta s‑a întâmplat ca să se împlinească cuvântul pe care‑l spusese: „N‑am pierdut pe niciunul dintre cei pe care Mi i‑ai dat.“* 10 Atunci Simon Petru, care avea o sabie, a scos‑o și l‑a lovit pe sclavul marelui preot, tăindu‑i urechea dreaptă. Numele acelui sclav era Malchus. 11 Însă Isus i‑a zis lui Petru: „Pune‑ți sabia în teacă! Nu voi bea oare paharul* pe care Mi l‑a dat Tatăl?“

Isus este dus la Ana; prima lepădare a lui Petru

12 Atunci cohorta, comandantul ei și gărzile iudeilor L‑au arestat pe Isus, L‑au legat 13 și L‑au dus mai întâi la Ana*. Căci acesta era socrul lui Caiafa*, care era mare preot în anul acela. 14 Iar Caiafa era cel care‑i sfătuise pe iudei că este mai de folos să moară un singur om pentru popor. 15 Simon Petru împreună cu un alt ucenic L‑au urmat pe Isus. Acel ucenic era cunoscut de marele preot și a intrat cu Isus în curtea marelui preot. 16 Petru însă stătea afară, la poartă. Celălalt ucenic, care era cunoscut de marele preot, a ieșit și a vorbit cu portăreasa, iar apoi l‑a adus pe Petru înăuntru. 17 Atunci slujnica, portăreasa, i‑a zis lui Petru: – Nu cumva ești și tu unul dintre ucenicii Acestui Om? El a zis: – Nu sunt! 18 Sclavii și gărzile făcuseră un foc de cărbuni, pentru că era frig, și se încălzeau. Petru stătea și el cu ei și se încălzea. 19 Marele preot L‑a întrebat pe Isus despre ucenicii Lui și despre învățătura Lui. 20 Isus i‑a răspuns: „Eu am vorbit lumii deschis. Întotdeauna am dat învățătură în sinagogă și în Templu, unde se adună toți iudeii, și n‑am spus nimic în ascuns. 21 De ce Mă întrebi pe Mine? Întreabă‑i pe cei care au auzit ce le‑am vorbit! Iată că ei știu ce am vorbit!“ 22 După ce a spus Isus acestea, una dintre gărzile care stăteau acolo I‑a dat o palmă lui Isus, zicând: – Așa‑i răspunzi marelui preot?! 23 Isus i‑a răspuns: – Dacă am vorbit rău, mărturisește ce anume este rău. Dar dacă am vorbit bine, de ce Mă bați? 24 Ana L‑a trimis legat la Caiafa, marele preot.

A doua și a treia lepădare a lui Petru

25 Simon Petru stătea acolo și se încălzea. I‑au zis: – Nu cumva ești și tu dintre ucenicii Lui? Dar el a negat și a zis: – Nu sunt! 26 Unul dintre sclavii marelui preot, rudă cu cel căruia Petru îi tăiase urechea, a zis: – Nu te‑am văzut eu în grădină cu El?! 27 Petru a negat din nou. Și imediat a cântat cocoșul*.

Isus înaintea lui Pilat

28 Atunci L‑au dus pe Isus de la Caiafa la pretoriu*. Era în zori. Ei n‑au intrat în pretoriu, ca să nu se pângărească și să poată mânca jertfa de Paște. 29 Așadar, Pilat* a ieșit la ei și le‑a zis: – Ce acuzație aduceți împotriva Acestui Om? 30 Ei au răspuns și i‑au zis: – Dacă Acesta nu era Unul Care face rău, nu L‑am fi dat pe mâna ta! 31 Atunci Pilat le‑a zis: – Luați‑L voi și judecați‑L potrivit cu Legea voastră! Iudeii i‑au răspuns: – Nouă nu ne este permis să omorâm pe nimeni. 32 Aceasta s‑a întâmplat ca să se împlinească cele spuse de Isus, când a arătat prin ce fel de moarte urma să moară. 33 Atunci Pilat a intrat din nou în pretoriu, L‑a chemat pe Isus și I‑a zis: – Ești Tu Împăratul iudeilor? 34 Isus a răspuns: – De la tine însuți spui lucrul acesta sau ți l‑au spus alții despre Mine? 35 Pilat a răspuns: – Sunt eu cumva iudeu?! Neamul Tău și conducătorii preoților Te‑au dat pe mâna mea! Ce‑ai făcut? 36 Isus a răspuns: – Împărăția Mea nu este din lumea aceasta. Dacă Împărăția Mea ar fi din lumea aceasta, slujitorii Mei s‑ar lupta ca să nu fiu dat pe mâna iudeilor. Dar acum, Împărăția Mea nu este de aici. 37 Atunci Pilat I‑a zis: – Deci ești Tu Împărat? Isus a răspuns: – Tu o spui: sunt Împărat! Eu pentru aceasta M‑am născut și pentru aceasta am venit în lume, ca să mărturisesc despre adevăr. Oricine este din adevăr ascultă de glasul Meu. 38 Pilat L‑a întrebat: – Ce este adevărul? Și zicând aceasta, a ieșit din nou la iudei și le‑a zis: – Eu nu găsesc niciun motiv de acuzare în El. 39 Dar este obiceiul vostru să vă eliberez un deținut cu ocazia Paștelui. Vreți deci să vi‑L eliberez pe Împăratul iudeilor? 40 Ei au strigat din nou: – Nu pe El, ci pe Barabba*! Barabba era un răsculat*.

Újszövetség: élet, igazság és világosság

Jézus elfogatása

1 Mikor ezeket mondta Jézus, kiment az ő tanítványaival együtt túl a Kedron-patakon, ahol egy kert volt, ahova bementek, ő és az ő tanítványai. 2 Azt a helyet Júdás is ismerte, aki elárulta őt, mivel gyakran ott gyűltek össze Jézus és a tanítványai. 3 Júdás tehát maga mellé vette a katonai csapatot, a papi fejedelmektől és a farizeusoktól a szolgákat, odament fáklyákkal, lámpásokkal és fegyverekkel. 4 Jézus pedig tudva mindazt, ami reá következik, előrement, és mondta nekik: „Kit kerestek?“ 5 Ők így feleltek neki: „A názáreti Jézust.“ Jézus ezt mondta nekik: „Én vagyok.“ Ott állt pedig ővelük Júdás is, aki elárulta őt. 6 Amikor pedig azt mondta nekik: „Én vagyok“ – hátratántorodtak, és földre estek. 7 Ismét megkérdezte őket: „Kit kerestek?“ És azok ezt mondták: „A názáreti Jézust.“ 8 Jézus így felelt: „Mondtam néktek, hogy én vagyok az. Azért, ha engem kerestek, ezeket bocsássátok el.“ 9 Hogy beteljesedjen a beszéd, amelyet mondott: „Azok közül, akiket nekem adtál, senkit sem vesztettem el.“ 10 Simon Péter pedig, akinek szablyája volt, kirántotta azt, és megütötte a főpap szolgáját, és levágta annak jobb fülét. A szolga neve pedig Málkus volt. 11 Jézus erre ezt mondta Péternek: „Tedd hüvelyébe a szablyádat! Vagy nem kell-e kiinnom a poharat, amelyet az Atya adott nekem?“

Jézus kihallgatása Annás és Kajafás előtt

12 A csapat pedig, az ezredes és a zsidók szolgái megfogták Jézust, és megkötözték őt, 13 és először Annáshoz vitték, mert ő apósa volt Kajafásnak, aki abban az esztendőben főpap volt. 14 Kajafás volt az, aki azt tanácsolta a zsidóknak, hogy jobb, hogy egy ember vesszen el a népért. 15 Simon Péter és egy másik tanítvány követte Jézust. Ez a tanítvány ismerőse volt a főpapnak, és bement Jézussal együtt a főpap udvarába; 16 Péter pedig kívül állt az ajtónál. Kiment tehát az a másik tanítvány, aki a főpapnak ismerőse volt, és szólt az ajtóőrzőnek, és bevitte Pétert. 17 Az ajtóőrző leány így szólt Péterhez: „Nemde te is ennek az embernek tanítványai közül való vagy?“ De ő így válaszolt: „Nem vagyok.“ 18 A szolgák és a poroszlók ott álltak, szították a tüzet, mivel hűvös volt, és melegedtek. Ott állt Péter is ővelük együtt, és melegedett. 19 A főpap pedig tanítványai és tanítása felől kérdezte Jézust. 20 Jézus így felelt: „Én nyilvánosan szóltam a világhoz: mindenkor a zsinagógában és a templomban tanítottam, ahol a zsidók mindenünnen összegyülekeznek, és titkon semmit sem szóltam. 21 Miért kérdezel engem? Kérdezd azokat, akik hallották, mit beszéltem nekik: íme, ők tudják, amiket nekik mondtam.“ 22 Amikor pedig ezeket mondta, egy a poroszlók közül, aki ott állt, arcul ütötte Jézust, és ezt mondta: „Így felelsz a főpapnak?“ 23 Jézus így felelt neki: „Ha gonoszul szóltam, tégy bizonyságot a gonoszságról, ha pedig jól, miért versz engem?“ 24 Annás ezután elküldte őt megkötözve Kajafáshoz, a főpaphoz. 25 Simon Péter pedig ott állt, és melegedett. Ekkor ezt mondták neki: „Nemde te is ennek a tanítványai közül való vagy?“ Ő tagadta, és azt mondta: „Nem vagyok.“ 26 A főpap szolgái közül az egyik, annak rokona, akinek a fülét Péter levágta, ezt mondta: „Nem láttalak-e én téged vele együtt a kertben?“ 27 Péter ismét tagadta, és akkor azonnal megszólalt a kakas.

Jézus kihallgatása Pilátus előtt

28 Jézust pedig Kajafástól a törvényházba vitték. Kora reggel volt. Ők nem mentek be a törvényházba, hogy ne legyenek tisztátalanná, és megehessék a húsvéti bárányt. 29 Pilátus ekkor kiment hozzájuk, és mondta: „Milyen vádat hoztok fel ez ellen az ember ellen?“ 30 Ezt felelték neki: „Ha ez nem volna gonosztevő, nem adtuk volna őt a te kezedbe.“ 31 Pilátus erre azt mondta nekik: „Vigyétek el őt ti, és ítéljétek el a ti törvényeitek szerint.“ A zsidók így feleltek: „Nékünk senkit sem szabad megölnünk.“ 32 Hogy beteljesedjék Jézus szava, amelyet mondott, amikor jelezte, hogy milyen halállal kell majd meghalnia. 33 Ismét bement Pilátus a törvényházba, szólította Jézust, és mondta neki: „Te vagy a zsidók királya?“ 34 Jézus így felelt: „Magadtól mondod-e ezt, vagy mások beszélték neked rólam?“ 35 Pilátus így felelt: „Talán zsidó vagyok én? A te néped és a papi fejedelmek adtak téged az én kezembe: mit cselekedtél?“ 36 Jézus ezt felelte: „Az én országom nem e világból való. Ha e világból való volna az én országom, az én szolgáim harcolnának, hogy át ne adjanak a zsidóknak. De az én országom nem innen való.“ 37 Pilátus ezt mondta neki: „Király vagy-e hát te csakugyan?“ Jézus így felelt: „Te mondod, hogy én király vagyok. Én azért születtem, és azért jöttem e világra, hogy bizonyságot tegyek az igazságról. Mindenki, aki az igazságból való, hallgat az én szavamra.“ 38 Pilátus ezt mondta neki: „Mi az igazság?“ És amint ezt mondta, újra kiment a zsidókhoz, és mondta nekik: „Én nem találok benne semmi bűnt. 39 Szokás pedig nálatok, hogy szabadon bocsássak nektek valakit a húsvét ünnepén: akarjátok-e azért, hogy elbocsássam nektek a zsidók királyát?“ 40 Ekkor ismét mindnyájan kiáltozni kezdtek: „Nem ezt, hanem Barabbást.“ Ez a Barabbás pedig tolvaj volt.

Johannes 18 | Noua Traducere Românească Újszövetség: élet, igazság és világosság