Römer 3 | Lutherbibel 2017

Gottes Treue

1 Was haben dann die Juden für einen Vorzug, oder was nützt die Beschneidung? 2 Viel in jeder Weise! Vor allem: Ihnen ist anvertraut, was Gott geredet hat. 3 Was nun? Wenn einige untreu wurden, hebt dann ihre Untreue die Treue Gottes auf? 4 Das sei ferne! Es bleibe vielmehr so: Gott ist wahrhaftig, und alle Menschen sind Lügner; wie geschrieben steht: »Damit du recht behältst in deinen Worten und siegst, wenn man mit dir rechtet.« 5 Ist’s aber so, dass unsre Ungerechtigkeit Gottes Gerechtigkeit erweist, was sollen wir sagen? Ist Gott dann nicht ungerecht, wenn er zürnt? – Ich rede nach Menschenweise. – 6 Das sei ferne! Wie könnte sonst Gott die Welt richten? 7 Wenn aber die Wahrheit Gottes durch meine Lüge herrlicher wurde zu seiner Ehre, warum sollte ich dann noch als ein Sünder gerichtet werden? 8 Und ist es etwa so, wie wir verlästert werden und einige behaupten, dass wir sagen: Lasst uns Böses tun, damit Gutes daraus komme? Deren Verdammnis geschieht zu Recht.

Die Sünde aller vor Gott

9 Was sagen wir denn nun? Haben wir einen Vorzug? Gar keinen. Denn wir haben soeben bewiesen, dass alle, Juden wie Griechen, unter der Sünde sind, 10 wie geschrieben steht: »Da ist keiner, der gerecht ist, auch nicht einer. 11 Da ist keiner, der verständig ist; da ist keiner, der nach Gott fragt. 12 Alle sind sie abgewichen und allesamt verdorben. Da ist keiner, der Gutes tut, auch nicht einer. 13 Ihr Rachen ist ein offenes Grab; mit ihren Zungen betrügen sie, Otterngift ist unter ihren Lippen; 14 ihr Mund ist voll Fluchens und Bitterkeit. 15 Ihre Füße eilen, Blut zu vergießen; 16 auf ihren Wegen ist lauter Zerstörung und Elend, 17 und den Weg des Friedens kennen sie nicht. 18 Es ist keine Gottesfurcht bei ihnen.« 19 Wir wissen aber: Was das Gesetz sagt, das sagt es denen, die unter dem Gesetz sind, auf dass jeder Mund gestopft werde und alle Welt vor Gott schuldig sei. 20 Denn durch des Gesetzes Werke wird kein Mensch vor ihm gerecht sein. Denn durch das Gesetz kommt Erkenntnis der Sünde.

Die Rechtfertigung allein durch Glauben

21 Nun aber ist ohne Zutun des Gesetzes die Gerechtigkeit, die vor Gott gilt*, offenbart, bezeugt durch das Gesetz und die Propheten. 22 Ich rede aber von der Gerechtigkeit vor Gott, die da kommt durch den Glauben an Jesus Christus zu allen, die glauben. Denn es ist hier kein Unterschied: 23 Sie sind allesamt Sünder und ermangeln des Ruhmes, den sie vor Gott haben sollen,* 24 und werden ohne Verdienst gerecht aus seiner Gnade durch die Erlösung, die durch Christus Jesus geschehen ist. 25 Den hat Gott für den Glauben hingestellt zur Sühne* in seinem Blut zum Erweis seiner Gerechtigkeit, indem er die Sünden vergibt, die früher begangen wurden 26 in der Zeit der Geduld Gottes, um nun, in dieser Zeit, seine Gerechtigkeit zu erweisen, auf dass er allein gerecht sei und gerecht mache den, der da ist aus dem Glauben an Jesus. 27 Wo bleibt nun das Rühmen? Es ist ausgeschlossen. Durch welches Gesetz? Durch das Gesetz der Werke? Nein, sondern durch das Gesetz des Glaubens. 28 So halten wir nun dafür, dass der Mensch gerecht wird ohne des Gesetzes Werke, allein durch den Glauben*. 29 Oder ist Gott allein der Gott der Juden? Ist er nicht auch der Gott der Heiden? Ja gewiss, auch der Heiden. 30 Denn es ist der eine Gott, der gerecht macht die Juden aus dem Glauben und die Heiden durch den Glauben. 31 Wie? Heben wir das Gesetz auf durch den Glauben? Das sei ferne! Sondern wir richten das Gesetz auf.

Újszövetség: élet, igazság és világosság

Izrael előnye és ítélete

1 Mennyiben különb hát a zsidó? Vagy micsoda haszna van a körülmetélkedésnek? 2 Minden tekintetben sok. Mindenek előtt az, hogy Isten rájuk bízta beszédét. 3 De hát, ha némelyek nem hittek? Vajon azoknak hitetlensége nem teszi-e hiábavalóvá Isten hűségét? 4 Semmiképpen! Sőt, Isten az igaz, minden ember pedig hazug, amint meg van írva: „(az Úr) igaznak bizonyul minden beszédében és győzedelmes, amikor vádolják őt.“ 5 Ha pedig a mi igazságtalanságunk Isten igazságát mutatja meg, akkor mit mondjunk? Vajon igazságtalan-e Isten, hogy minket büntet? Emberi módon szólok. 6 Semmiképpen! Mert akkor hogyan ítélhetné meg Isten a világot? 7 Mert ha Isten igazságát az én hazugságom fokozza az ő dicsőségére, miért kárhoztattatom én mégis, mint bűnös? 8 Ne cselekedjünk-e akkor inkább a rosszat, hogy abból jó származzék? – amint rágalmaznak minket és mondogatják, hogy mi így beszélünk. Ezeknek kárhoztatása igazságos.

Isten előtt nincsen igaz ember

9 Hogyan van tehát? Különbek vagyunk? Semmiképpen. Hiszen az előbb már nyilvánvalóvá tettük, hogy zsidók és görögök egyaránt mind bűnben vannak, 10 amint meg van írva: „Nincs egyetlen igaz ember sem. 11 Nincs, aki megértse, nincs, aki keresse Istent. 12 Mindnyájan elhajlottak, valamennyien haszontalanokká lettek. Nincs, aki jót cselekedjék, egyetlen egy sem. 13 Nyitott sír a torkuk, nyelvükkel álnokságot szólnak. Áspis kígyó mérge van ajkuk alatt. 14 Szájuk tele van átkozódással és keserűséggel. 15 Lábuk gyors a vérontásra. 16 Útjaikon romlás és nyomorúság van. 17 A békesség útját pedig nem ismerik. 18 Nincs Isten félelme a szemük előtt.“ 19 Azt pedig tudjuk, hogy amit a törvény mond, azoknak mondja, akik a törvény alatt vannak, hogy elnémuljon minden száj, és az egész világ Isten ítélete alá kerüljön. 20 A törvény cselekedeteiből tehát senki sem igazulhat meg Isten előtt. A törvény csak a bűn felismerésére való.

Isten igazsága minden emberé kegyelemből, hit által

21 Most pedig törvény nélkül jelent meg Isten igazsága, amelyről tanúbizonyságot tesznek a törvény és a próféták. 22 Istennek ebben az igazságában a Jézus Krisztusban való hit által részesülnek mindazok, akik hisznek. Mert nincs különbség: 23 Mindnyájan vétkeztek és nincs részük Isten dicsőségében. 24 De megigazulnak Isten ingyen kegyelméből a Krisztus Jézusban való váltság által, 25 akit Isten engesztelő áldozatul rendelt, hogy akik vérében hisznek, meglássák igazságát. Isten a korábban elkövetett bűnöket elnézte 26 hosszútűrésében, hogy e mostani időben bizonyítsa igazságát, hogy ő igaz, és megigazítja azokat, akik Jézusban hisznek. 27 Hol van tehát a dicsekedés? Lehetetlenné lett. Milyen törvény által? A cselekedeteké által? Nem, hanem a hit törvénye által. 28 Azt tartjuk tehát, hogy az ember hit által igazul meg, a törvény cselekedete nélkül. 29 Vagy Isten csak a zsidóké? Nem a pogányoké is? Bizony a pogányoké is. 30 Mert egy az Isten, aki megigazítja a zsidót hitből, a pogányt pedig hit által. 31 A törvényt tehát hiábavalóvá tesszük a hit által? Semmiképpen. Sőt inkább a törvényt megerősítjük.

Römer 3 | Lutherbibel 2017 Újszövetség: élet, igazság és világosság