Hoheslied 5 | IBS-fordítás (Új Károli)

1 Bementem az én kertembe, én húgom, jegyesem, &szedem az én mirhámat, az én balzsamommal, &eszem az én lépesmézemet az én mézemmel, &iszom az én boromat az én tejemmel. &Egyetek barátim, igyatok, és részegedjetek meg, szerelmesim! 2 Én elaludtam, de lelkemben vigyázok vala, &[és ímé] az én szerelmesemnek szava, a ki zörget, [mondván:] &Nyisd meg nékem, én húgom, én mátkám, &én galambom, én tökéletesem; &mert az én fejem megrakodott harmattal, &az én hajam az éjszakának harmatjával! 3 [Felelék én:] Levetettem ruhámat, &hogy-hogy öltözhetném fel? &Megmostam lábaimat, &mimódon keverném azokat [a porba?] 4 Az én szerelmesem kezét benyujtá az [ajtónak] hasadékán, &és az én belsõ részeim megindulának õ rajta. 5 Felkelék én, hogy az én szerelmesemnek megnyissam, &és az én kezeimrõl mirha csepeg vala, &és az én ujjaimról folyó mirha &a závár kilincsére. 6 Megnyitám az én szerelmesemnek; &de az én szerelmesem elfordult, elment; &az én lelkem megindult az õ beszédén: &keresém õt, de nem találám, &kiáltám õt, de nem felele nékem! 7 Megtalálának engem az õrizõk, a kik a várost kerülik, &megverének engem, megsebesítének engem, &elvevék az én felöltõmet tõlem &a kõfalnak õrizõi. 8 Kényszerítelek titeket, Jeruzsálemnek leányai, &ha megtaláljátok az én szerelmesemet, &mit mondotok néki? hogy én a szerelem betege vagyok! 9 Micsoda a te szerelmesed [egyéb] szerelmesek felett, &oh asszonyoknak szépe? &Micsoda a te szerelmesed [egyéb] szerelmesek felett, &hogy minket ilyen igen kényszerítesz? 10 Az én szerelmesem fejér és piros, &tízezer közül is kitetszik. 11 Az õ feje, [mint a] választott drága megtisztított arany; &fodor haja fekete, mint a hollónak. 12 Az õ szemei mint a vízfolyás mellett való galambok, &melyek tejben fürödnek, &[szép] teljesen helyheztettek. 13 Az õ orczája hasonlatos a drága füveknek táblájához, &a melyek illatos plántákat nevelnek; &az õ ajkai liliomok, &melyekrõl csepegõ mirha foly. 14 Az õ kezei aranyhengerek; &melyek befoglaltattak topázba; &az õ teste elefántcsontból való mû, &zafirokkal megrakva. 15 Az õ szárai márványoszlopok; &melyek tiszta arany talpakra fundáltattak; &az õ tekinteti, mint a Libánus; &tetszetes mint a czédrusfa. 16 Az õ ínye édességek, &és õ mindenestõl fogva kívánatos! &Ez az én szerelmesem, és ez az én barátom, &oh Jeruzsálemnek leányai! 17 Hová ment a te szerelmesed, &oh asszonyoknak szépe? &hová fordult a te szerelmesed, &hogy keressük õt veled együtt? 18 Az én szerelmesem, elment az õ kertébe, &a drága füveknek táblái közé, &hogy lakozzék a kertekben, &és liliomokat szedjen. 19 Én az én szerelmesemé [vagyok], és az én szerelmesem enyim, &a ki a liliomok közt legeltet.