Sprüche 14 | IBS-fordítás (Új Károli)

1 A bölcs asszony építi a maga házát; a bolond pedig önkezével rontja el azt. 2 A ki igazán jár, féli az Urat; a ki pedig elfordult az õ útaiban, megútálja õt. 3 A bolondnak szájában van kevélységnek pálczája; a bölcseknek pedig beszéde megtartja õket. 4 Mikor nincsenek ökrök: tiszta a jászol; a gabonának bõsége pedig az ökörnek erejétõl van. 5 A hûséges tanú nem hazud; a hamis tanú pedig hazugságot bocsát szájából. 6 A csúfoló keresi a bölcseséget, és nincs; a tudomány pedig az eszesnek könnyû. 7 Menj el a bolond férfiú elõl; és nem ismerted meg a tudománynak beszédét. 8 Az eszesnek bölcsesége az õ útának megértése; a bolondoknak pedig bolondsága csalás. 9 A bolondokat megcsúfolja a bûnért való áldozat; az igazak között pedig jóakarat van. 10 A szív tudja az õ lelke keserûségét; és az õ örömében az idegen nem részes. 11 Az istenteleneknek háza elvész; de az igazaknak sátora megvirágzik. 12 Van olyan út, [mely] helyesnek látszik az ember elõtt, és vége a halálra menõ út. 13 Nevetés közben is fáj a szív; és végre az öröm fordul szomorúságra. 14 Az õ útaiból elégszik meg az elfordult elméjû; önmagából pedig a jó férfiú. 15 Az együgyû hisz minden dolognak; az eszes pedig a maga járására vigyáz. 16 A bölcs félvén, eltávozik a gonosztól; a bolond pedig dühöngõ és elbizakodott. 17 A hirtelen haragú bolondságot cselekszik, és a cselszövõ férfi gyûlölséges lesz. 18 Bírják az esztelenek a bolondságot örökség szerint; az eszesek pedig fonják a tudománynak koszorúját. 19 Meghajtják magokat a gonoszok a jók elõtt, és a hamisak az igaznak kapujánál. 20 Még az õ felebarátjánál is útálatos a szegény; a gazdagnak pedig sok a barátja. 21 A ki megútálja az õ felebarátját, vétkezik; a ki pedig a szegényekkel kegyelmességet cselekszik, boldog az! 22 Nemde tévelyegnek, a kik gonoszt szereznek? kegyelmesség pedig és igazság a jó szerzõknek. 23 Minden munkából nyereség lesz; de az ajkaknak beszédébõl csak szûkölködés. 24 A bölcseknek ékességök az õ gazdagságuk; a tudatlanok bolondsága [pedig csak] bolondság. 25 Lelkeket szabadít meg az igaz bizonyság; hazugságokat szól pedig az álnok. 26 Az Úrnak félelmében erõs a bizodalom, és az õ fiainak lesz menedéke. 27 Az Úrnak félelme az életnek kútfeje, a halál tõrének eltávoztatására. 28 A nép sokasága a király dicsõsége; a nép elfogyása pedig az uralkodó romlása. 29 A haragra késedelmes bõvelkedik értelemmel; a ki pedig elméjében hirtelenkedõ, bolondságot szerez az. 30 A szelíd szív a testnek élete; az irígység pedig a csontoknak rothadása. 31 A ki elnyomja a szegényt, gyalázattal illeti annak teremtõjét; az pedig tiszteli, a ki könyörül a szûkölködõn. 32 Az õ nyavalyájába ejti magát az istentelen; az igaznak pedig halála idején is reménysége van. 33 Az eszesnek elméjében nyugszik a bölcseség; a mi pedig a tudatlanokban [van,] magát [hamar] megismerheti. 34 Az igazság felmagasztalja a nemzetet; a bûn pedig gyalázatára van a népeknek. 35 A királynak jóakaratja van az eszes szolgához; haragja pedig a megszégyenítõhöz.

Lutherbibel 2017

1 Die Weisheit der Frauen baut ihr Haus; aber ihre Torheit reißt’s nieder mit eigenen Händen. 2 Wer den HERRN fürchtet, der wandelt auf rechter Bahn; wer ihn aber verachtet, der geht auf Abwegen. 3 In des Toren Mund ist die Rute für seinen Hochmut; aber die Weisen bewahrt ihr Mund. 4 Wo keine Rinder sind, da ist die Krippe leer; aber die Kraft des Ochsen bringt reichen Ertrag. 5 Ein treuer Zeuge lügt nicht; aber ein falscher Zeuge redet frech Lügen. 6 Der Spötter sucht Weisheit und findet sie nicht; aber dem Verständigen ist die Erkenntnis leicht. 7 Geh weg von dem Toren, denn du lernst nichts von ihm. 8 Das ist des Klugen Weisheit, dass er achtgibt auf seinen Weg; aber der Toren Torheit ist lauter Trug. 9 Die Narren treiben Gespött mit der Schuld; unter Aufrechten aber herrscht Wohlgefallen. 10 Das Herz allein kennt sein Leid, und auch in seine Freude kann sich kein Fremder mengen. 11 Das Haus der Frevler wird vertilgt; aber die Hütte der Aufrechten wird grünen. 12 Manchem scheint ein Weg recht; aber zuletzt bringt er ihn zum Tode. 13 Auch beim Lachen kann das Herz trauern, und nach der Freude kommt Leid. 14 Einem gottlosen Menschen wird’s gehen, wie er wandelt, und auch einem guten nach seinen Taten. 15 Ein Unverständiger glaubt noch alles; aber ein Kluger gibt acht auf seinen Gang. 16 Ein Weiser scheut sich und meidet das Böse; ein Tor aber fährt trotzig hindurch. 17 Ein Jähzorniger handelt töricht; aber ein Ränkeschmied wird gehasst. 18 Die Unverständigen erben Torheit; aber Erkenntnis ist der Klugen Krone. 19 Die Bösen müssen sich bücken vor den Guten und die Frevler an den Toren der Gerechten. 20 Der Arme ist verhasst auch seinem Nächsten; aber die Reichen haben viele Freunde. 21 Wer seinen Nächsten verachtet, versündigt sich; aber wohl dem, der sich der Elenden erbarmt! 22 Die nach Bösem trachten, werden in die Irre gehen; die aber auf Gutes bedacht sind, werden Güte und Treue erfahren. 23 Wo man arbeitet, da ist Gewinn; wo man aber nur mit Worten umgeht, da ist Mangel. 24 Den Weisen ist ihr Reichtum eine Krone; aber die Narrheit der Toren bleibt Narrheit. 25 Ein wahrhaftiger Zeuge rettet manchem das Leben; aber wer Lügen ausspricht, übt Verrat. 26 Wer den HERRN fürchtet, hat eine sichere Festung, und auch seine Kinder werden beschirmt. 27 Die Furcht des HERRN ist eine Quelle des Lebens, dass man meide die Stricke des Todes. 28 Wenn ein König viel Volk hat, das ist seine Herrlichkeit; wenn aber wenig Volk da ist, das bringt einen Fürsten ins Verderben. 29 Wer geduldig ist, der ist weise; wer aber ungeduldig ist, offenbart seine Torheit. 30 Ein gelassenes Herz ist des Leibes Leben; aber Eifersucht ist Eiter in den Gebeinen. 31 Wer dem Geringen Gewalt tut, lästert dessen Schöpfer; aber wer sich des Armen erbarmt, der ehrt Gott. 32 Der Gottlose besteht nicht in seinem Unglück; aber der Gerechte ist auch in seinem Tode getrost. 33 Im Herzen des Verständigen ruht Weisheit, und inmitten der Toren wird sie offenbar. 34 Gerechtigkeit erhöht ein Volk; aber die Sünde ist der Leute Verderben. 35 Ein kluger Knecht gefällt dem König, aber einen schändlichen trifft sein Zorn.

Sprüche 14 | IBS-fordítás (Új Károli) Lutherbibel 2017