Psalm 38 | IBS-fordítás (Új Károli)
1 Dávid zsoltára emlékeztetõül.2 Uram, haragodban ne fenyíts meg engem; felgerjedésedben ne ostorozz meg engem!3 Mert nyilaid belém akadtak, és kezed rám nehezült.4 Nincs épség testemben a te haragodtól; nincs békesség csontjaimban vétkeim miatt.5 Mert bûneim elborítják fejemet; súlyos teherként, erõm felett.6 Megsenyvedtek, megbûzhödtek sebeim oktalanságom miatt.7 Lehorgadtam, meggörbedtem nagyon; naponta szomorúan járok.8 Mert derekam megtelt gyulladással, és testemben semmi ép sincsen.9 Erõtlen és összetört vagyok nagyon, s szívem keserûsége miatt jajgatok.10 Uram, elõtted van minden kívánságom, és nincs elõled elrejtve az én nyögésem!11 Szívem dobogva ver, elhágy erõm, s szemem világa - az sincs már velem.12 Szeretteim és barátaim félreállanak csapásomban; rokonaim pedig messze állanak.13 De tõrt vetnek, a kik életemre törnek, és a kik bajomra törnek; hitványságokat beszélnek, és csalárdságot koholnak mindennap.14 De én, mint a siket, nem hallok, és olyan vagyok, mint a néma, a ki nem nyitja föl száját.15 És olyanná lettem, mint az, a ki nem hall, és szájában nincsen ellenmondás.16 Mert téged vártalak Uram, te hallgass meg Uram, Istenem!17 Mert azt gondolom: csak ne örülnének rajtam; mikor lábam ingott, hatalmaskodtak ellenem!18 És bizony közel vagyok az eleséshez, és bánatom mindig elõttem van.19 Sõt bevallom bûneimet, bánkódom vétkem miatt.20 De ellenségeim élnek, erõsödnek; megsokasodtak hazug gyûlölõim,21 És a kik jóért roszszal fizetnek; ellenem törnek, a miért én jóra törekszem.22 Ne hagyj el Uram Istenem, ne távolodjál el tõlem!23 Siess segítségemre, oh Uram, én szabadítóm!
English Standard Version
Do Not Forsake Me, O Lord
1A Psalm of David, for the memorial offering. O Lord, rebuke me not in your anger, nor discipline me in your wrath!2For your arrows have sunk into me, and your hand has come down on me.3There is no soundness in my flesh because of your indignation; there is no health in my bones because of my sin.4For my iniquities have gone over my head; like a heavy burden, they are too heavy for me.5My wounds stink and fester because of my foolishness,6I am utterly bowed down and prostrate; all the day I go about mourning.7For my sides are filled with burning, and there is no soundness in my flesh.8I am feeble and crushed; I groan because of the tumult of my heart.9O Lord, all my longing is before you; my sighing is not hidden from you.10My heart throbs; my strength fails me, and the light of my eyes—it also has gone from me.11My friends and companions stand aloof from my plague, and my nearest kin stand far off.12Those who seek my life lay their snares; those who seek my hurt speak of ruin and meditate treachery all day long.13But I am like a deaf man; I do not hear, like a mute man who does not open his mouth.14I have become like a man who does not hear, and in whose mouth are no rebukes.15But for you, O Lord, do I wait; it is you, O Lord my God, who will answer.16For I said, “Only let them not rejoice over me, who boast against me when my foot slips!”17For I am ready to fall, and my pain is ever before me.18I confess my iniquity; I am sorry for my sin.19But my foes are vigorous, they are mighty, and many are those who hate me wrongfully.20Those who render me evil for good accuse me because I follow after good.21Do not forsake me, O Lord! O my God, be not far from me!22Make haste to help me, O Lord, my salvation!
Diese Website verwendet Cookies, um Ihnen die bestmögliche Nutzererfahrung bieten zu können.