Offenbarung 6 | Einheitsübersetzung 2016

DIE SIEBEN SIEGEL UND DIE SIEBEN POSAUNEN

Die ersten sechs Siegel

1 Dann sah ich: Das Lamm öffnete das erste der sieben Siegel; und ich hörte das erste der vier Lebewesen wie mit Donnerstimme rufen: Komm!* 2 Da sah ich und siehe, ein weißes Pferd; und der auf ihm saß, hatte einen Bogen. Ein Kranz wurde ihm gegeben und als Sieger zog er aus, um zu siegen. 3 Als das Lamm das zweite Siegel öffnete, hörte ich das zweite Lebewesen rufen: Komm! 4 Da erschien ein anderes Pferd; das war feuerrot. Und der auf ihm saß, wurde ermächtigt, der Erde den Frieden zu nehmen, damit die Menschen sich gegenseitig abschlachteten. Und es wurde ihm ein großes Schwert gegeben. 5 Als das Lamm das dritte Siegel öffnete, hörte ich das dritte Lebewesen rufen: Komm! Da sah ich und siehe, ein schwarzes Pferd; und der auf ihm saß, hielt in der Hand eine Waage. 6 Inmitten der vier Lebewesen hörte ich etwas wie eine Stimme sagen: Ein Maß Weizen für einen Denar und drei Maß Gerste für einen Denar. Aber dem Öl und dem Wein füge keinen Schaden zu! 7 Als das Lamm das vierte Siegel öffnete, hörte ich die Stimme des vierten Lebewesens rufen: Komm! 8 Da sah ich und siehe, ein fahles Pferd; und der auf ihm saß, heißt der Tod; und die Unterwelt zog hinter ihm her. Und ihnen wurde die Macht gegeben über ein Viertel der Erde, Macht, zu töten durch Schwert, Hunger und Tod und durch die Tiere der Erde. 9 Als das Lamm das fünfte Siegel öffnete, sah ich unter dem Altar die Seelen aller, die hingeschlachtet worden waren wegen des Wortes Gottes und wegen des Zeugnisses, das sie abgelegt hatten. 10 Sie riefen mit lauter Stimme und sagten: Wie lange zögerst du noch, Herr, du Heiliger und Wahrhaftiger, Gericht zu halten und unser Blut an den Bewohnern der Erde zu rächen? 11 Da wurde jedem von ihnen ein weißes Gewand gegeben; und ihnen wurde gesagt, sie sollten noch kurze Zeit ruhen, bis die volle Zahl erreicht sei durch den Tod ihrer Mitknechte und Brüder, die noch getötet werden müssten wie sie. 12 Und ich sah: Das Lamm öffnete das sechste Siegel. Da entstand ein gewaltiges Beben. Die Sonne wurde schwarz wie ein Trauergewand und der ganze Mond wurde wie Blut. 13 Die Sterne des Himmels fielen herab auf die Erde, wie ein Feigenbaum seine Früchte abwirft, wenn ein heftiger Sturm ihn schüttelt. 14 Der Himmel verschwand wie eine Buchrolle, die man zusammenrollt, und alle Berge und Inseln wurden von ihrer Stelle weggerückt. 15 Und die Könige der Erde, die Großen und die Heerführer, die Reichen und die Mächtigen, alle Sklaven und alle Freien verbargen sich in den Höhlen und Felsen der Berge. 16 Sie sagten zu den Bergen und Felsen: Fallt auf uns und verbergt uns vor dem Blick dessen, der auf dem Thron sitzt, und vor dem Zorn des Lammes; 17 denn der große Tag ihres Zorns ist gekommen. Wer kann da bestehen?

Újszövetség: élet, igazság és világosság

1 És láttam, amikor a Bárány a pecsétekből egyet felnyitott és halottam, hogy a négy élőlény közül az egyik mennydörgő hangon ezt mondta: „Jöjj és lásd!“ 2 És láttam, íme egy fehér ló. A rajta ülőnél íj volt. Koronát adtak neki. Győzelmesen vonult ki, hogy győzzön. 3 És amikor a második pecsétet felnyitotta, hallottam, hogy a második élőlény ezt mondta: „Jöjj és lásd!“ 4 És előjött egy másik, vörös ló. A rajta ülőnek megadatott, hogy a békességet elvegye a földről, és hogy az emberek egymást öljék. Nagy kard adatott neki. 5 Amikor felnyitotta a harmadik pecsétet, hallottam, hogy a harmadik élőlény ezt mondta: „Jöjj és lásd!“ És láttam, és íme egy fekete ló! Annak, aki azon ült, egy mérleg volt a kezében. 6 És hallottam a négy élőlény között egy szózatot, amely ezt mondta: „A búzának mércéje egy dénár és az árpának három mércéje egy dénár, de az olajat és bort ne bántsd!“ 7 Amikor felnyitotta a negyedik pecsétet, hallottam a negyedik élőlény szavát, amint így szólt: „Jöjj és lásd!“ 8 És láttam, és íme, egy fakó ló! Annak, aki rajta ült neve halál és a pokol követte őt és adatott neki hatalom a földnek negyedrészén, hogy öljenek fegyverrel és éhséggel és halállal a földnek fenevadjaival. 9 És amikor felbontotta az ötödik pecsétet, láttam az oltár alatt azoknak lelkét, akiket megöltek az Isten beszédéért és bizonyságtételéért, amelyhez ragaszkodtak. 10 És hangos szóval kiáltottak: „Uram, te szent és igaz vagy, meddig nem ítélsz még, és nem torlod meg a mi vérünket azokon, akik a földön laknak?“ 11 Akkor mindegyikük fehér ruhát kapott, és megmondták nekik, hogy még egy kevés ideig nyugodjanak meg, amíg betelik mind szolgatársaiknak, mind az ő testvéreiknek száma, akiket megölnek majd, akárcsak őket. 12 Aztán láttam, amikor a hatodik pecsétet felnyitotta, és íme nagy földrengés támadt, és a nap fekete lett, mint egy szőrzsák és a hold olyan lett, mint a vér. 13 És az ég csillagai lehullottak a földre, miképpen a fügefa lehullatja éretlen gyümölcseit, amikor nagy szél rázza. 14 És az ég eltűnt, mint amikor egy papírtekercset összegöngyölnek, és minden hegy és sziget elmozdult helyéről. 15 És a földnek királyai és a fejedelmek és a gazdagok és a vezérek és a hatalmasok és minden szolga és szabad elrejtőzött a barlangokba és a hegyek hasadékaiba. 16 És ezt mondták a hegyeknek és a kőszikláknak: „Essetek ránk, és rejtsetek el minket annak színe elől, aki a királyi széken ül, és a Bárány haragja elől, 17 mert eljött haragjuk napja és ki állhat meg?“

Offenbarung 6 | Einheitsübersetzung 2016 Újszövetség: élet, igazság és világosság

DIE SIEBEN SIEGEL UND DIE SIEBEN POSAUNEN

Die ersten sechs Siegel