1După șase zile, Isus i‑a luat cu Sine pe Petru, pe Iacov și pe Ioan, fratele acestuia, și i‑a dus deoparte, pe un munte înalt.2Acolo I s‑a schimbat înfățișarea înaintea lor. Fața Lui a strălucit ca soarele, iar hainele Lui au devenit strălucitoare ca lumina.3Și iată că li s‑au arătat Moise și Ilie, stând de vorbă cu El.4Petru I‑a zis* lui Isus: – Doamne, este bine să fim aici! Dacă vrei, voi face aici trei corturi: unul pentru Tine, unul pentru Moise și unul pentru Ilie.5În timp ce vorbea el, iată că un nor strălucitor i‑a acoperit. Și iată că un glas din nor a zis: „Acesta este Fiul Meu preaiubit, în Care‑Mi găsesc plăcerea! De El să ascultați!*“6Când au auzit glasul, ucenicii s‑au aruncat cu fața la pământ și s‑au înspăimântat foarte tare.7Dar Isus S‑a apropiat și i‑a atins, zicând: – Ridicați‑vă și nu vă temeți!8Când și‑au ridicat privirea, n‑au mai văzut pe nimeni în afară de Isus singur.9În timp ce coborau de pe munte, Isus le‑a poruncit, zicând: – Să nu spuneți nimănui despre această viziune, până când nu va fi înviat Fiul Omului dintre cei morți.10Ucenicii L‑au întrebat, zicând: – Atunci de ce spun cărturarii că trebuie să vină mai întâi Ilie?11Isus, răspunzând, a zis: – Într-adevăr, Ilie vine și va reașeza toate lucrurile.12Dar Eu vă spun că Ilie a venit deja, însă ei nu l‑au recunoscut, ci au făcut cu el tot ce‑au vrut. Tot așa urmează să sufere și Fiul Omului din cauza lor.13Atunci ucenicii au înțeles că le vorbise despre Ioan Botezătorul.
Vindecarea unui băiat demonizat
14Când au ajuns la mulțime, un om s‑a apropiat de El, a îngenuncheat înaintea Lui15și I‑a zis: – Doamne, ai milă de fiul meu, căci este epileptic* și suferă cumplit! Cade adesea în foc și adesea în apă!16L‑am adus la ucenicii Tăi, dar n‑au putut să‑l vindece.17Isus, răspunzând, a zis: – O, generație necredincioasă și pervertită! Până când voi mai fi cu voi? Până când vă voi mai îngădui? Aduceți‑l aici la Mine!18Isus a mustrat demonul, iar acesta a ieșit din el. Și băiatul a fost vindecat chiar în ceasul acela.19Atunci ucenicii s‑au dus deoparte la Isus și au zis: – Noi de ce n‑am putut să‑l alungăm?20El le‑a răspuns: – Din cauza puținei voastre credințe. Adevărat vă spun că, dacă ați avea credință ca un bob de muștar*, ați zice acestui munte: „Mută‑te de aici, acolo!“, iar el s‑ar muta. Nimic nu v‑ar fi imposibil!21Dar acest fel de demoni nu ies afară decât prin rugăciune și post.
Isus vorbește din nou despre moartea și învierea Sa
22În timp ce erau adunați în Galileea, Isus le‑a zis: „Fiul Omului urmează să fie predat* în mâinile oamenilor.23Ei Îl vor omorî, dar a treia zi va fi înviat.“ Ei s‑au întristat foarte tare.
Taxa pentru Templu
24Când au ajuns în Capernaum, au venit la Petru cei ce încasau cele două drahme* pentru Templu și l‑au întrebat: – Învățătorul vostru nu plătește cele două drahme pentru Templu?25El le‑a răspuns: – Ba da. Când Petru a intrat în casă, Isus i‑a luat‑o înainte, zicând: – Ce crezi, Simone? De la cine strâng regii pământului tributuri sau taxe? De la fiii lor sau de la străini?26Petru I‑a răspuns: – De la străini. Isus i‑a zis: – Așadar, fiii sunt liberi.27Totuși, ca să nu‑i facem să se poticnească, du‑te la mare, aruncă undița și trage afară primul pește care va veni. Când îi vei deschide gura, vei găsi un stater*. Ia‑l și dă‑li‑l lor pentru Mine și pentru tine.
Újszövetség: élet, igazság és világosság
Jézus megdicsőülése
1Hat nap múlva magához vette Jézus Pétert, Jakabot és annak testvérét Jánost, és felvitte őket magával egy magas hegyre.2Elváltozott előttük, és arca ragyogott, mint a nap, ruhája pedig fehér lett, mint a fényesség.3És íme, megjelent neki Mózes és Illés, akik beszéltek vele.4Péter pedig megszólalt, és ezt mondta Jézusnak: „Uram, jó nekünk itt lennünk. Ha akarod, építünk itt három hajlékot, neked egyet, Mózesnek is egyet, Illésnek is egyet.“5Még beszélt, mikor fényes felhő borította be őket, és íme, szózat szólt a felhőből, mondván: „Ez az én szeretett Fiam, akiben én gyönyörködöm: őt hallgassátok!“6És a tanítványok, amint ezt hallották, arcra estek, és igen megrémültek.7Jézus pedig odament hozzájuk, megérintette őket, és ezt mondta: „Keljetek fel, és ne féljetek!“8Mikor pedig szemeiket felemelték, senkit sem láttak, csak Jézust egyedül.9Mikor a hegyről lejöttek, megparancsolta nekik Jézus: „Senkinek se mondjátok el, amit láttatok, amíg fel nem támadt az Emberfia a halálból.“10És megkérdezték őt tanítványai: „Miért mondják akkor az írástudók, hogy előbb Illésnek kell eljönnie?“11Jézus pedig így felelt nekik: „Illés bizony eljön előbb, és mindent helyreállít.12De mondom nektek, hogy Illés már eljött, de nem ismerték fel őt, hanem azt művelték vele, amit csak akartak. Ugyanígy az Emberfiának is szenvednie kell majd miattuk.“13Ekkor megértették a tanítványok, hogy Keresztelő Jánosról szólt nekik.
A holdkóros fiú meggyógyítása
14Amikor a sokasághoz értek, egy ember jött hozzá, és térdre esett előtte,15és ezt mondta: „Uram, könyörülj az én fiamon, mert holdkóros, és kegyetlenül szenved, mivel gyakran esik tűzbe, és gyakran esik vízbe.16Elvittem őt tanítványaidhoz, és nem tudták meggyógyítani.“17Jézus pedig erre ezt mondta: „Ó, hitetlen és elfajult nemzedék! Vajon meddig leszek veletek? Vajon meddig szenvedlek titeket? Hozzátok őt ide nekem!“18És megdorgálta őt Jézus, és kiment belőle az ördög, a gyermek pedig meggyógyult még abban az órában.19Ekkor a tanítványok mikor magukban voltak, odamentek Jézushoz, és ezt kérdezték tőle: „Mi miért nem tudtuk ezt kiűzni?“20Jézus pedig ezt mondta nekik: „A hitetlenségetek miatt. Mert bizony mondom néktek: ha akkora hitetek volna, mint a mustármag, és azt mondanátok ennek a hegynek: Menj innen oda! – odamenne, és semmi sem volna lehetetlen nektek.21Ez a fajta pedig nem megy ki, csak könyörgés és böjtölés által.“
Jézus másodszor szól haláláról és feltámadásáról
22Amikor pedig Galileában jártak, ezt mondta nekik Jézus: „Az Emberfia emberek kezébe adatik,23és megölik őt, de harmadnapon föltámad.“ És felettébb elszomorodtak.
Jézus megfizeti a templomadót
24Amikor pedig eljutottak Kapernaumba, a drachmaszedők odamentek Péterhez, és ezt kérdezték tőle: „A ti mesteretek nem fizeti a két drachmát?“25Ő így felelt: „De igen.“ És amikor bementek a házba, megelőzte őt Jézus, és ezt mondta: „Mit gondolsz, Simon, a föld királyai kiktől szednek vámot vagy adót: a fiaiktól-e vagy az idegenektől?“26Péter ezt mondta neki: „Az idegenektől.“ Ezután Jézus ezt mondta neki: „Tehát a fiak szabadok.27De hogy őket meg ne botránkoztassuk, menj a tengerre, vesd be a horgot, és vond ki az első halat, amely ráakad. És felnyitva száját egy státert találsz benne. Vedd ki, és add oda nekik értem és éretted.“
Diese Website verwendet Cookies, um Ihnen die bestmögliche Nutzererfahrung bieten zu können.