Súgó

IBS-fordítás (Új Károli)

1  Az éneklõmesternek; a Kóráh fiainak tanítása.
2  Oh Isten! füleinkkel hallottuk, atyáink beszélték el nékünk a dolgot, a melyet napjaikban, a hajdankor napjaiban cselekedtél.
3  Nemzeteket ûztél te ki saját kezeddel, õket pedig beplántáltad; népeket törtél össze, õket pedig kiterjesztetted.
4  Mert nem az õ fegyverökkel szereztek földet, és nem az õ karjok segített nékik; hanem a te jobbod, a te karod és a te orczád világossága, mert kedvelted õket.
5  Te magad vagy az én királyom oh Isten! Rendelj segítséget Jákóbnak!
6  Általad verjük le szorongatóinkat; a te neveddel tapodjuk le támadóinkat.
7  Mert nem az ívemben bízom, és kardom sem védelmez meg engem;
8  Hanem te szabadítasz meg minket szorongatóinktól, és gyûlölõinket te szégyeníted meg.
9  Dicsérjük Istent mindennap, és mindörökké magasztaljuk nevedet. Szela.
10  Mégis megvetettél, meggyaláztál minket, és nem vonulsz ki seregeinkkel.
11  Megfutamítottál minket szorongatóink elõtt, és a kik gyûlölnek minket, fosztogattak magoknak.
12  Oda dobtál minket vágó-juhok gyanánt, és szétszórtál minket a nemzetek között.
13  Eladtad a te népedet nagy olcsón, és nem becsülted az árát magasra.
14  Csúfságul vetettél oda minket szomszédainknak, gúnyra és nevetségre a körültünk levõknek.
15  Példabeszédül vetettél oda a pogányoknak, fejcsóválásra a népeknek.
16  Gyalázatom naponta elõttem van, és orczám szégyene elborít engem.
17  A csúfolók és káromlók szaváért, az ellenség és a bosszúálló miatt.
18  Mindez utolért minket, mégsem feledtünk el téged, és nem szegtük meg a te frigyedet.
19  Nem pártolt el tõled a mi szívünk, sem lépésünk nem tért le a te ösvényedrõl:
20  Noha kiûztél minket a sakálok helyére, és reánk borítottad a halál árnyékát.
21  Ha elfeledtük volna Istenünk nevét, és kiterjesztettük volna kezünket idegen istenhez:
22  Nemde kifürkészte volna ezt Isten? Mert õ jól ismeri a szívnek titkait.
23  Bizony te éretted gyilkoltak minket mindennapon; tekintettek bennünket, mint vágó-juhokat.
24  Serkenj fel! Miért alszol Uram?! Kelj fel, ne vess el [minket] örökké!
25  Miért rejted el orczádat, és felejted el nyomorúságunkat és háborúságunkat?
26  Bizony porba hanyatlik lelkünk, a földhöz tapad testünk.
27  Kelj fel a mi segítségünkre, ments meg minket a te kegyelmedért!
© 2018 ERF Medien